Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Teleki László (politikus, 1811–1861)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Teleki László (politikus, 1811–1861)

Batthyány Lajos (miniszterelnök) vs. Teleki László (politikus, 1811–1861)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú. Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.

Arisztokrácia

Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.

Arisztokrácia és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Arisztokrácia és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Barabás Miklós (festő) és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Barabás Miklós (festő) és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Batthyány Kázmér

Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.

Batthyány Kázmér és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Batthyány Kázmér és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Batthyány-kormány

A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Batthyány-kormány · Batthyány-kormány és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Bécs és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Ellenzéki Párt

Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Ellenzéki Párt · Ellenzéki Párt és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Gróf

A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Gróf · Gróf és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Horvátország · Horvátország és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Julius Jacob von Haynau · Julius Jacob von Haynau és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Kossuth Lajos · Kossuth Lajos és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyarország · Magyarország és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Március 30.

Névnapok: Zalán + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Március 30. · Március 30. és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Nemzetőrség (1848) · Nemzetőrség (1848) és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Országgyűlés · Országgyűlés és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Pozsony · Pozsony és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »

Védegylet (reformkor)

A Védegylet a magyarországi ipar védelmére 1844.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Védegylet (reformkor) · Teleki László (politikus, 1811–1861) és Védegylet (reformkor) · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Zala vármegye · Teleki László (politikus, 1811–1861) és Zala vármegye · Többet látni »

Zichy Antónia

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antónia Erzsébet Valburga (Cífer, 1816. július 14. – Dáka, 1888. szeptember 28.) gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök felesége, majd özvegye, Batthyány Elemér gróf édesanyja.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Zichy Antónia · Teleki László (politikus, 1811–1861) és Zichy Antónia · Többet látni »