Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Barta Gábor (sportújságíró)

Index Barta Gábor (sportújságíró)

Barta Gábor (Budapest, 1973. október 9. –) magyar sportújságíró, rádiós műsorvezető és szerkesztő.

16 kapcsolatok: Bolgár labdarúgó-válogatott, Brazília, Budapest, Hír TV, Labdarúgó, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar Hírlap, Magyar Rádió, Magyarok, Magyarország, Október 9., TV2 (Magyarország), Vízilabda, 1973, 1992. évi nyári olimpiai játékok, 2004. évi nyári olimpiai játékok.

Bolgár labdarúgó-válogatott

A bolgár labdarúgó-válogatott Bulgária nemzeti csapata, amelyet a bolgár labdarúgó-szövetség (bolgárul: Български футболен съюз, magyar átírásban: Balgarszki futbolen szajuz) irányít.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Bolgár labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Brazília · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Budapest · Többet látni »

Hír TV

A Hír TV Magyarország első tematikus hír- és hírháttér televíziója.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Hír TV · Többet látni »

Labdarúgó

Puskás Ferenc labdarúgó kapura lő A labdarúgó a labdarúgás csapatsportban szereplő játékosok összefoglaló neve.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Labdarúgó · Többet látni »

Magyar Újságírók Országos Szövetsége

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) egyesületi formában működő szakmai, érdekvédelmi és kulturális szövetség.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Magyar Újságírók Országos Szövetsége · Többet látni »

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Magyar Hírlap · Többet látni »

Magyar Rádió

A Magyar Rádió hajdani székháza 2010-ben (Budapest, VIII. ker. Pollack Mihály tér Békésy György és Dohnányi Ernő tesztelik az új 6-os stúdió akusztikáját 1935-ben A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Magyar Rádió · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Magyarország · Többet látni »

Október 9.

Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Október 9. · Többet látni »

TV2 (Magyarország)

A TV2 Magyarország egyik országosan sugárzó kereskedelmi televízióadója, tulajdonosa a TV2 Csoport.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és TV2 (Magyarország) · Többet látni »

Vízilabda

Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és Vízilabda · Többet látni »

1973

Nincs leírás.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és 1973 · Többet látni »

1992. évi nyári olimpiai játékok

Az 1992.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és 1992. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

2004. évi nyári olimpiai játékok

A XXVIII.

Új!!: Barta Gábor (sportújságíró) és 2004. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »