Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Csúzi Cseh Jakab, Dunántúl, Dunántúli református egyházkerület, Erdély, Február 11., Gál István (püspök), Görög nyelv, Gyulafehérvár, Huszt (település), II. Rákóczi György, Latin nyelv, Lengyelország, Magyarok, Magyarország, Nápoly, Németország, Nyitra vármegye, Október 17., Pápa (település), Pozsony, Svájc, Szatmárnémeti, Teológia, Vágsellye, Velence (Olaszország), 1627, 1646, 1656, 1669, 1674, 1676, 1677, 1692.
Csúzi Cseh Jakab
Csúzi Cseh Jakab (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. március 22.) teológiai doktor, a Dunántúli református egyházkerület püspöke 1693-tól haláláig.
Új!!: Balog István (református püspök) és Csúzi Cseh Jakab · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Balog István (református püspök) és Dunántúl · Többet látni »
Dunántúli református egyházkerület
A Dunántúli református egyházkerület a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete közül a legnyugatabbra fekvő.
Új!!: Balog István (református püspök) és Dunántúli református egyházkerület · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Balog István (református püspök) és Erdély · Többet látni »
Február 11.
Névnapok: Bertold, Marietta + Bozsena, Dezsér, Dezsider, Dezső, Elek, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Paszkál, Paszkália, Teodolinda, Teodóra, Titánia, Titanilla, Tittína.
Új!!: Balog István (református püspök) és Február 11. · Többet látni »
Gál István (püspök)
Gál István (?, 1621 – Németújvár, 1668) a Dunántúli református egyházkerület püspöke 1662-től haláláig.
Új!!: Balog István (református püspök) és Gál István (püspök) · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Balog István (református püspök) és Görög nyelv · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Balog István (református püspök) és Gyulafehérvár · Többet látni »
Huszt (település)
Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.
Új!!: Balog István (református püspök) és Huszt (település) · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Balog István (református püspök) és II. Rákóczi György · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Balog István (református püspök) és Latin nyelv · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Balog István (református püspök) és Lengyelország · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Balog István (református püspök) és Magyarország · Többet látni »
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Új!!: Balog István (református püspök) és Nápoly · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Balog István (református püspök) és Németország · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Balog István (református püspök) és Nyitra vármegye · Többet látni »
Október 17.
Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.
Új!!: Balog István (református püspök) és Október 17. · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Balog István (református püspök) és Pápa (település) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Balog István (református püspök) és Pozsony · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Balog István (református püspök) és Svájc · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Balog István (református püspök) és Szatmárnémeti · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Balog István (református püspök) és Teológia · Többet látni »
Vágsellye
Vágsellye (szlovákul Šaľa, németül Schelle) város Szlovákiában.
Új!!: Balog István (református püspök) és Vágsellye · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Balog István (református püspök) és Velence (Olaszország) · Többet látni »
1627
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1627 · Többet látni »
1646
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1646 · Többet látni »
1656
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1656 · Többet látni »
1669
Uopiuzte h h z T Karácsony előtt gcaer topkh.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1669 · Többet látni »
1674
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1674 · Többet látni »
1676
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1676 · Többet látni »
1677
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1677 · Többet látni »
1692
Nincs leírás.
Új!!: Balog István (református püspök) és 1692 · Többet látni »
