Közötti hasonlóságok Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború
Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború 10 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Albánia, Görögország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, Krétai csata, Második világháború, Október 28., Olasz Királyság, Olaszország.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Adolf Hitler és Balkáni hadjárat (második világháború) · Adolf Hitler és Görög–olasz háború ·
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Balkáni hadjárat (második világháború) · Albánia és Görög–olasz háború ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Görögország · Görög–olasz háború és Görögország ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Harmadik Birodalom · Görög–olasz háború és Harmadik Birodalom ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Jugoszlávia · Görög–olasz háború és Jugoszlávia ·
Krétai csata
A krétai csata a második világháború jelentős hadművelete volt, amelynek során a tengelyhatalmak elfoglalták Kréta szigetét a védekező szövetségesektől (a Brit Nemzetközösség és Görögország csapataitól). A csata 1941. május 20-án kezdődött, amikor a németek Merkur hadművelet néven több ezer ejtőernyőst dobtak le, majd a későbbiekben légi úton további csapatokat szállítottak a szigetre. A szövetséges véderőt a brit helyőrség, a Görögország kiürítése során a szigetre hozott szedett-vedett csapatok, valamint görög partizánok és önkéntesek, valamint sebtében szervezett görög alakulatok alkották. A csata első napján a németek végrehajtották az addigi történelem legnagyobb ejtőernyős-hadműveletét. A ledobott katonák az első nap hatalmas veszteségeket szenvedtek a gyorsan eszmélő szövetségesektől (akiket hatékony hírszerző munka is segített). A második nap azonban – nem kis szerencséjüknek, valamint a szövetséges felső parancsnokság hibás helyzetértékelésének köszönhetően – sikerült elfoglalniuk Maleme repülőterét, ahová további erősítéseket tudtak leszállítani, így úrrá lettek a helyzeten és 10 hosszú nap alatt legyűrték a rosszul felszerelt védők ellenállását. A vert szövetséges csapatokat tengeri úton szállították el, azonban sokuk a szigeten rekedt és fogságba esett, valamint a kiürítést végző Brit Királyi Haditengerészet is súlyos veszteségeket szenvedett. A krétai csata több szempontból is „első” volt a háború során: ez volt az első, döntően légi szállításon alapuló hadművelet, a szövetségesek itt használták először érdemben a német Enigma rejtjelező rendszer megfejtésével nyert információkat, és a németek itt találkoztak először a polgári lakosság tömeges fegyveres ellenállásával. Az elsőként ledobott német ejtőernyőscsapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy Hitler a háború hátralévő részében megtiltott minden nagyszabású ejtőernyős-hadműveletet. A szövetséges parancsnokokra azonban mély benyomást tett az ejtőernyősök sikere, és a csata tanulságait levonva kezdtek bele a saját ejtőernyős-erőik nagyszabású fejlesztésébe.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Krétai csata · Görög–olasz háború és Krétai csata ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Második világháború · Görög–olasz háború és Második világháború ·
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Október 28. · Görög–olasz háború és Október 28. ·
Olasz Királyság
Az Olasz Királyság egy 1861–1946 között, a mai Olaszország területén fennálló állam volt.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Olasz Királyság · Görög–olasz háború és Olasz Királyság ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Balkáni hadjárat (második világháború) és Olaszország · Görög–olasz háború és Olaszország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború
- Mi van a közös Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború
- Közötti hasonlóságok Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború
Összehasonlítását Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború
Balkáni hadjárat (második világháború) 53 kapcsolatokat, ugyanakkor Görög–olasz háború 67. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 8.33% = 10 / (53 + 67).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Balkáni hadjárat (második világháború) és Görög–olasz háború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: