Bajor Választófejedelemség és Pfalzi örökösödési háború

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bajor Választófejedelemség és Pfalzi örökösödési háború

Bajor Választófejedelemség vs. Pfalzi örökösödési háború

A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén. A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.

A nyugati császárok listája

Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.

A nyugati császárok listája és Bajor Választófejedelemség · A nyugati császárok listája és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

A Szent Liga háborúja

A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.

A Szent Liga háborúja és Bajor Választófejedelemség · A Szent Liga háborúja és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Bajor Választófejedelemség és Belgrád · Belgrád és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Bajor Választófejedelemség és Franciaország · Franciaország és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.

Bajor Választófejedelemség és Frankfurt am Main · Frankfurt am Main és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Bajor Választófejedelemség és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem

Károly Lajos pfalzi választófejedelem (Heidelberg, 1617. december 22. – Edingen mellett, 1680. augusztus 28.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1648-1680).

Bajor Választófejedelemség és I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem · I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem

II.

Bajor Választófejedelemség és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Bajor Választófejedelemség és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Bajor Választófejedelemség és Rajna · Pfalzi örökösödési háború és Rajna · Többet látni »

Rajnai Palotagrófság

A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.

Bajor Választófejedelemség és Rajnai Palotagrófság · Pfalzi örökösödési háború és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »

Spanyol örökösödési háború

A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.

Bajor Választófejedelemség és Spanyol örökösödési háború · Pfalzi örökösödési háború és Spanyol örökösödési háború · Többet látni »

Szász Választófejedelemség

A Szász Választófejedelemség a 14.-19.

Bajor Választófejedelemség és Szász Választófejedelemség · Pfalzi örökösödési háború és Szász Választófejedelemség · Többet látni »

Szászország

Szászország Németország egyik tartománya.

Bajor Választófejedelemség és Szászország · Pfalzi örökösödési háború és Szászország · Többet látni »

V. Frigyes pfalzi választófejedelem

V.

Bajor Választófejedelemség és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Pfalzi örökösödési háború és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »

Választófejedelem

A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.

Bajor Választófejedelemség és Választófejedelem · Pfalzi örökösödési háború és Választófejedelem · Többet látni »

Wittelsbach-ház

A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.

Bajor Választófejedelemség és Wittelsbach-ház · Pfalzi örökösödési háború és Wittelsbach-ház · Többet látni »