Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága
Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága 8 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, Bécs, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, II. Frigyes porosz király, Január 1., Mária Terézia magyar királynő, XV. Lajos francia király.
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és Bajor Választófejedelemség · A nyugati császárok listája és Jézus Társasága ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Bajor Választófejedelemség · Bécs és Jézus Társasága ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bajor Választófejedelemség és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Jézus Társasága ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Bajor Választófejedelemség és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Jézus Társasága ·
II. Frigyes porosz király
II.
Bajor Választófejedelemség és II. Frigyes porosz király · II. Frigyes porosz király és Jézus Társasága ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Bajor Választófejedelemség és Január 1. · Jézus Társasága és Január 1. ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Bajor Választófejedelemség és Mária Terézia magyar királynő · Jézus Társasága és Mária Terézia magyar királynő ·
XV. Lajos francia király
XV.
Bajor Választófejedelemség és XV. Lajos francia király · Jézus Társasága és XV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága
- Mi van a közös Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága
- Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága
Összehasonlítását Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága
Bajor Választófejedelemség 127 kapcsolatokat, ugyanakkor Jézus Társasága 299. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 1.88% = 8 / (127 + 299).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bajor Választófejedelemség és Jézus Társasága. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
