Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem

Bajor Választófejedelemség vs. I. Miksa bajor választófejedelem

A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén. I.

Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem

Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem 16 közös dolog (a Uniópédia): Albrecht von Wallenstein, Bajorország uralkodóinak listája, Ferdinánd Mária bajor választófejedelem, Francia Királyság, Habsburg-ház, Harmincéves háború, I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem, II. Ferdinánd magyar király, Johann t’Serclaes Tilly, Katolikus Liga (1609), Nördlingeni csata, Protestáns Unió, Rajnai Palotagrófság, Regensburg, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, Wittelsbach-ház.

Albrecht von Wallenstein

Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.

Albrecht von Wallenstein és Bajor Választófejedelemség · Albrecht von Wallenstein és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

Bajorország uralkodóinak listája

Nagy Károly a birodalmához csatolta a Bajor Hercegséget 788-ban.

Bajor Választófejedelemség és Bajorország uralkodóinak listája · Bajorország uralkodóinak listája és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

Ferdinánd Mária bajor választófejedelem

Ferdinánd Mária (München, 1636. október 31. – Oberschleißheim, Bajor Választófejedelemség, 1679. május 26.), a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1651-től haláláig Bajorország választófejedelme.

Bajor Választófejedelemség és Ferdinánd Mária bajor választófejedelem · Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Bajor Választófejedelemség és Francia Királyság · Francia Királyság és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház · Habsburg-ház és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Bajor Választófejedelemség és Harmincéves háború · Harmincéves háború és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem

Károly Lajos pfalzi választófejedelem (Heidelberg, 1617. december 22. – Edingen mellett, 1680. augusztus 28.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1648-1680).

Bajor Választófejedelemség és I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem · I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

Bajor Választófejedelemség és II. Ferdinánd magyar király · I. Miksa bajor választófejedelem és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Johann t’Serclaes Tilly

Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.

Bajor Választófejedelemség és Johann t’Serclaes Tilly · I. Miksa bajor választófejedelem és Johann t’Serclaes Tilly · Többet látni »

Katolikus Liga (1609)

A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.

Bajor Választófejedelemség és Katolikus Liga (1609) · I. Miksa bajor választófejedelem és Katolikus Liga (1609) · Többet látni »

Nördlingeni csata

Az 1634-ben lezajlott nördlingeni csata a harmincéves háború egyik nagy ütközete volt, melyben a létszámfölényben lévő Habsburg csapatok döntő győzelmet arattak a svéd–protestáns erők felett.

Bajor Választófejedelemség és Nördlingeni csata · I. Miksa bajor választófejedelem és Nördlingeni csata · Többet látni »

Protestáns Unió

A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.

Bajor Választófejedelemség és Protestáns Unió · I. Miksa bajor választófejedelem és Protestáns Unió · Többet látni »

Rajnai Palotagrófság

A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.

Bajor Választófejedelemség és Rajnai Palotagrófság · I. Miksa bajor választófejedelem és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Bajor Választófejedelemség és Regensburg · I. Miksa bajor választófejedelem és Regensburg · Többet látni »

V. Frigyes pfalzi választófejedelem

V.

Bajor Választófejedelemség és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · I. Miksa bajor választófejedelem és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »

Wittelsbach-ház

A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.

Bajor Választófejedelemség és Wittelsbach-ház · I. Miksa bajor választófejedelem és Wittelsbach-ház · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem

Bajor Választófejedelemség 127 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Miksa bajor választófejedelem 59. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 8.60% = 16 / (127 + 59).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »