Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem
Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem 16 közös dolog (a Uniópédia): Albrecht von Wallenstein, Bajorország uralkodóinak listája, Ferdinánd Mária bajor választófejedelem, Francia Királyság, Habsburg-ház, Harmincéves háború, I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem, II. Ferdinánd magyar király, Johann t’Serclaes Tilly, Katolikus Liga (1609), Nördlingeni csata, Protestáns Unió, Rajnai Palotagrófság, Regensburg, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, Wittelsbach-ház.
Albrecht von Wallenstein
Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.
Albrecht von Wallenstein és Bajor Választófejedelemség · Albrecht von Wallenstein és I. Miksa bajor választófejedelem ·
Bajorország uralkodóinak listája
Nagy Károly a birodalmához csatolta a Bajor Hercegséget 788-ban.
Bajor Választófejedelemség és Bajorország uralkodóinak listája · Bajorország uralkodóinak listája és I. Miksa bajor választófejedelem ·
Ferdinánd Mária bajor választófejedelem
Ferdinánd Mária (München, 1636. október 31. – Oberschleißheim, Bajor Választófejedelemség, 1679. május 26.), a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1651-től haláláig Bajorország választófejedelme.
Bajor Választófejedelemség és Ferdinánd Mária bajor választófejedelem · Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és I. Miksa bajor választófejedelem ·
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Bajor Választófejedelemség és Francia Királyság · Francia Királyság és I. Miksa bajor választófejedelem ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház · Habsburg-ház és I. Miksa bajor választófejedelem ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Bajor Választófejedelemség és Harmincéves háború · Harmincéves háború és I. Miksa bajor választófejedelem ·
I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem
Károly Lajos pfalzi választófejedelem (Heidelberg, 1617. december 22. – Edingen mellett, 1680. augusztus 28.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1648-1680).
Bajor Választófejedelemség és I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem · I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem és I. Miksa bajor választófejedelem ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Bajor Választófejedelemség és II. Ferdinánd magyar király · I. Miksa bajor választófejedelem és II. Ferdinánd magyar király ·
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Bajor Választófejedelemség és Johann t’Serclaes Tilly · I. Miksa bajor választófejedelem és Johann t’Serclaes Tilly ·
Katolikus Liga (1609)
A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.
Bajor Választófejedelemség és Katolikus Liga (1609) · I. Miksa bajor választófejedelem és Katolikus Liga (1609) ·
Nördlingeni csata
Az 1634-ben lezajlott nördlingeni csata a harmincéves háború egyik nagy ütközete volt, melyben a létszámfölényben lévő Habsburg csapatok döntő győzelmet arattak a svéd–protestáns erők felett.
Bajor Választófejedelemség és Nördlingeni csata · I. Miksa bajor választófejedelem és Nördlingeni csata ·
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Bajor Választófejedelemség és Protestáns Unió · I. Miksa bajor választófejedelem és Protestáns Unió ·
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Bajor Választófejedelemség és Rajnai Palotagrófság · I. Miksa bajor választófejedelem és Rajnai Palotagrófság ·
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Bajor Választófejedelemség és Regensburg · I. Miksa bajor választófejedelem és Regensburg ·
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Bajor Választófejedelemség és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · I. Miksa bajor választófejedelem és V. Frigyes pfalzi választófejedelem ·
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Bajor Választófejedelemség és Wittelsbach-ház · I. Miksa bajor választófejedelem és Wittelsbach-ház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem
- Mi van a közös Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem
- Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem
Összehasonlítását Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem
Bajor Választófejedelemség 127 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Miksa bajor választófejedelem 59. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 8.60% = 16 / (127 + 59).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bajor Választófejedelemség és I. Miksa bajor választófejedelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: