Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház
Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház 24 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, A Szent Liga háborúja, Augsburg, Bajor örökösödési háború, Buda ostroma (1684), Csehország uralkodóinak listája, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, I. Ferenc német-római császár, II. Ferdinánd magyar király, II. Frigyes porosz király, II. József magyar király, IV. Lajos német-római császár, Kahlenbergi csata, Mária Terézia magyar királynő, Nagyharsányi csata, Német-római Birodalom, Németalföld, Osztrák örökösödési háború, Pragmatica sanctio, Spanyol örökösödési háború, Szilézia, Választófejedelem, VII. Károly német-római császár.
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és Bajor Választófejedelemség · A nyugati császárok listája és Habsburg-ház ·
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
A Szent Liga háborúja és Bajor Választófejedelemség · A Szent Liga háborúja és Habsburg-ház ·
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Augsburg és Bajor Választófejedelemség · Augsburg és Habsburg-ház ·
Bajor örökösödési háború
A bajor örökösödési háború (Bayerischer Erbfolgekrieg, 1778–1779) a Habsburg Birodalom és a porosz–szász szövetség között robbant ki.
Bajor örökösödési háború és Bajor Választófejedelemség · Bajor örökösödési háború és Habsburg-ház ·
Buda ostroma (1684)
Buda 1684 évi ostromát egy Habsburg-haderő vívta meg, nemzetközi és magyar segédhadakkal, Lotaringiai Károly herceg főparancsnoksága alatt.
Bajor Választófejedelemség és Buda ostroma (1684) · Buda ostroma (1684) és Habsburg-ház ·
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Bajor Választófejedelemség és Csehország uralkodóinak listája · Csehország uralkodóinak listája és Habsburg-ház ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bajor Választófejedelemség és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Habsburg-ház ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Bajor Választófejedelemség és Harmincéves háború · Habsburg-ház és Harmincéves háború ·
I. Ferenc német-római császár
Lotaringiai Ferenc István (Nancy, 1708. december 8. – Innsbruck, 1765. augusztus 18.) a Lotaringiai-házból származó herceg, 1729 és 1737 között Lotaringia és Bar uralkodó hercege III. Ferenc néven, 1737-től Toscana nagyhercege II. Ferenc néven, továbbá Habsburg Mária Terézia uralkodónővel kötött házassága révén 1740-től az osztrák örökös tartományok társuralkodója, valamint 1745-től a Német-római Birodalom császára I. Ferenc néven.
Bajor Választófejedelemség és I. Ferenc német-római császár · Habsburg-ház és I. Ferenc német-római császár ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Bajor Választófejedelemség és II. Ferdinánd magyar király · Habsburg-ház és II. Ferdinánd magyar király ·
II. Frigyes porosz király
II.
Bajor Választófejedelemség és II. Frigyes porosz király · Habsburg-ház és II. Frigyes porosz király ·
II. József magyar király
II.
Bajor Választófejedelemség és II. József magyar király · Habsburg-ház és II. József magyar király ·
IV. Lajos német-római császár
IV.
Bajor Választófejedelemség és IV. Lajos német-római császár · Habsburg-ház és IV. Lajos német-római császár ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Bajor Választófejedelemség és Kahlenbergi csata · Habsburg-ház és Kahlenbergi csata ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Bajor Választófejedelemség és Mária Terézia magyar királynő · Habsburg-ház és Mária Terézia magyar királynő ·
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Bajor Választófejedelemség és Nagyharsányi csata · Habsburg-ház és Nagyharsányi csata ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Bajor Választófejedelemség és Német-római Birodalom · Habsburg-ház és Német-római Birodalom ·
Németalföld
'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.
Bajor Választófejedelemség és Németalföld · Habsburg-ház és Németalföld ·
Osztrák örökösödési háború
Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.
Bajor Választófejedelemség és Osztrák örökösödési háború · Habsburg-ház és Osztrák örökösödési háború ·
Pragmatica sanctio
Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.
Bajor Választófejedelemség és Pragmatica sanctio · Habsburg-ház és Pragmatica sanctio ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Bajor Választófejedelemség és Spanyol örökösödési háború · Habsburg-ház és Spanyol örökösödési háború ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Bajor Választófejedelemség és Szilézia · Habsburg-ház és Szilézia ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Bajor Választófejedelemség és Választófejedelem · Habsburg-ház és Választófejedelem ·
VII. Károly német-római császár
Bajor Károly Albert (Brüsszel, 1697. augusztus 6. – München, 1745. január 20.), a Wittelsbach-házból származó, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Sobieska Terézia Kinga lengyel hercegnő harmadik gyermekeként született bajor herceg, aki 1726-tól bajorországi választófejedelem I. Károly Albert néven, 1741-től cseh király III.
Bajor Választófejedelemség és VII. Károly német-római császár · Habsburg-ház és VII. Károly német-római császár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház
- Mi van a közös Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház
- Közötti hasonlóságok Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház
Összehasonlítását Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház
Bajor Választófejedelemség 127 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg-ház 462. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 4.07% = 24 / (127 + 462).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bajor Választófejedelemség és Habsburg-ház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: