Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula
Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula 8 közös dolog (a Uniópédia): Arab írás, Bagdad, Buvajhidák, Fársz, Kermán, Mahmúd gaznavida szultán, Mezopotámia, Szultán ad-Daula.
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Arab írás és Bahá ad-Daula · Arab írás és Kivám ad-Daula ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Bahá ad-Daula · Bagdad és Kivám ad-Daula ·
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Bahá ad-Daula és Buvajhidák · Buvajhidák és Kivám ad-Daula ·
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Bahá ad-Daula és Fársz · Fársz és Kivám ad-Daula ·
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
Bahá ad-Daula és Kermán · Kermán és Kivám ad-Daula ·
Mahmúd gaznavida szultán
Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).
Bahá ad-Daula és Mahmúd gaznavida szultán · Kivám ad-Daula és Mahmúd gaznavida szultán ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Bahá ad-Daula és Mezopotámia · Kivám ad-Daula és Mezopotámia ·
Szultán ad-Daula
Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.
Bahá ad-Daula és Szultán ad-Daula · Kivám ad-Daula és Szultán ad-Daula ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula
- Mi van a közös Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula
- Közötti hasonlóságok Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula
Összehasonlítását Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula
Bahá ad-Daula 42 kapcsolatokat, ugyanakkor Kivám ad-Daula 15. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 14.04% = 8 / (42 + 15).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
