Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Babilónia és Sarrukín akkád király
Babilónia és Sarrukín akkád király 20 közös dolog (a Uniópédia): Agade, Újbabiloni Birodalom, Asszíria, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Bagdad, Elám, Eufrátesz, Földközi-tenger, Hettiták, I. e. 24. század, III. uri dinasztia, Kis (település), Lugal, Mári, Mezopotámia, Nippur, Perzsa-öböl, Sumer, Sumer királylista.
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Agade és Babilónia · Agade és Sarrukín akkád király ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és Babilónia · Asszíria és Sarrukín akkád király ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Babilónia · Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilónia és Babilon · Babilon és Sarrukín akkád király ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Babilónia és Bagdad · Bagdad és Sarrukín akkád király ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Babilónia és Elám · Elám és Sarrukín akkád király ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Babilónia és Eufrátesz · Eufrátesz és Sarrukín akkád király ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Babilónia és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Sarrukín akkád király ·
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Babilónia és Hettiták · Hettiták és Sarrukín akkád király ·
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Babilónia és I. e. 24. század · I. e. 24. század és Sarrukín akkád király ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Babilónia és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Babilónia és Kis (település) · Kis (település) és Sarrukín akkád király ·
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Babilónia és Lugal · Lugal és Sarrukín akkád király ·
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Babilónia és Mári · Mári és Sarrukín akkád király ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilónia és Mezopotámia · Mezopotámia és Sarrukín akkád király ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Babilónia és Nippur · Nippur és Sarrukín akkád király ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Babilónia és Perzsa-öböl · Perzsa-öböl és Sarrukín akkád király ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Babilónia és Sumer · Sarrukín akkád király és Sumer ·
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Babilónia és Sumer királylista · Sarrukín akkád király és Sumer királylista ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilónia és Sarrukín akkád király
- Mi van a közös Babilónia és Sarrukín akkád király
- Közötti hasonlóságok Babilónia és Sarrukín akkád király
Összehasonlítását Babilónia és Sarrukín akkád király
Babilónia 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Sarrukín akkád király 101. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 12.66% = 20 / (57 + 101).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilónia és Sarrukín akkád király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
