Közötti hasonlóságok Babilónia és Kháldok
Babilónia és Kháldok 15 közös dolog (a Uniópédia): Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Asszír Birodalom, Asszíria, Babilon, Elám, Eufrátesz, I. e. 9. század, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nippur, Perzsa-öböl, Sumer, Tigris (folyó), Zagrosz.
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Arámiak és Babilónia · Arámiak és Kháldok ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Újbabiloni Birodalom és Kháldok ·
Asszír Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.
Asszír Birodalom és Babilónia · Asszír Birodalom és Kháldok ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és Babilónia · Asszíria és Kháldok ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilónia és Babilon · Babilon és Kháldok ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Babilónia és Elám · Elám és Kháldok ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Babilónia és Eufrátesz · Eufrátesz és Kháldok ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Babilónia és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Kháldok ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilónia és Mezopotámia · Kháldok és Mezopotámia ·
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Babilónia és Nabú-apal-uszur · Kháldok és Nabú-apal-uszur ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Babilónia és Nippur · Kháldok és Nippur ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Babilónia és Perzsa-öböl · Kháldok és Perzsa-öböl ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Babilónia és Sumer · Kháldok és Sumer ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Babilónia és Tigris (folyó) · Kháldok és Tigris (folyó) ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilónia és Kháldok
- Mi van a közös Babilónia és Kháldok
- Közötti hasonlóságok Babilónia és Kháldok
Összehasonlítását Babilónia és Kháldok
Babilónia 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Kháldok 33. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 16.67% = 15 / (57 + 33).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilónia és Kháldok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: