Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Babilónia és Kháldok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Babilónia és Kháldok

Babilónia vs. Kháldok

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja. A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.

Közötti hasonlóságok Babilónia és Kháldok

Babilónia és Kháldok 15 közös dolog (a Uniópédia): Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Asszír Birodalom, Asszíria, Babilon, Elám, Eufrátesz, I. e. 9. század, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nippur, Perzsa-öböl, Sumer, Tigris (folyó), Zagrosz.

Arámiak

Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.

Arámiak és Babilónia · Arámiak és Kháldok · Többet látni »

Újbabiloni Birodalom

A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.

Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Újbabiloni Birodalom és Kháldok · Többet látni »

Asszír Birodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.

Asszír Birodalom és Babilónia · Asszír Birodalom és Kháldok · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Asszíria és Babilónia · Asszíria és Kháldok · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Babilónia és Babilon · Babilon és Kháldok · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Babilónia és Elám · Elám és Kháldok · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Babilónia és Eufrátesz · Eufrátesz és Kháldok · Többet látni »

I. e. 9. század

Nincs leírás.

Babilónia és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Kháldok · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Babilónia és Mezopotámia · Kháldok és Mezopotámia · Többet látni »

Nabú-apal-uszur

Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.

Babilónia és Nabú-apal-uszur · Kháldok és Nabú-apal-uszur · Többet látni »

Nippur

Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.

Babilónia és Nippur · Kháldok és Nippur · Többet látni »

Perzsa-öböl

A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.

Babilónia és Perzsa-öböl · Kháldok és Perzsa-öböl · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Babilónia és Sumer · Kháldok és Sumer · Többet látni »

Tigris (folyó)

A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).

Babilónia és Tigris (folyó) · Kháldok és Tigris (folyó) · Többet látni »

Zagrosz

A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.

Babilónia és Zagrosz · Kháldok és Zagrosz · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Babilónia és Kháldok

Babilónia 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Kháldok 33. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 16.67% = 15 / (57 + 33).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilónia és Kháldok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »