Közötti hasonlóságok Babilónia és I. Samsi-Adad
Babilónia és I. Samsi-Adad 7 közös dolog (a Uniópédia): Amurrúk, Babilon, Elám, Földközi-tenger, Hammurapi babiloni király, Mári, Mezopotámia.
Amurrúk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták Kategória:Mezopotámiai népek.
Amurrúk és Babilónia · Amurrúk és I. Samsi-Adad ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilónia és Babilon · Babilon és I. Samsi-Adad ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Babilónia és Elám · Elám és I. Samsi-Adad ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Babilónia és Földközi-tenger · Földközi-tenger és I. Samsi-Adad ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Babilónia és Hammurapi babiloni király · Hammurapi babiloni király és I. Samsi-Adad ·
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Babilónia és Mári · I. Samsi-Adad és Mári ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilónia és I. Samsi-Adad
- Mi van a közös Babilónia és I. Samsi-Adad
- Közötti hasonlóságok Babilónia és I. Samsi-Adad
Összehasonlítását Babilónia és I. Samsi-Adad
Babilónia 57 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Samsi-Adad 32. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 7.87% = 7 / (57 + 32).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilónia és I. Samsi-Adad. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: