Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Babilónia és Elám
Babilónia és Elám 18 közös dolog (a Uniópédia): Óbabiloni Birodalom, Óperzsa Birodalom, Babilon, Dzsemdet Naszr-kultúra, Hammurapi babiloni király, I. e. 12. század, I. e. 21. század, I. e. 3. évezred, I. e. 539, III. uri dinasztia, Kassúk, Kháldok, Kis (település), Mezopotámia, Perzsa-öböl, Sumer, Sumer királylista, Zagrosz.
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Babilónia · Óbabiloni Birodalom és Elám ·
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Óperzsa Birodalom és Babilónia · Óperzsa Birodalom és Elám ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilónia és Babilon · Babilon és Elám ·
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Babilónia és Dzsemdet Naszr-kultúra · Dzsemdet Naszr-kultúra és Elám ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Babilónia és Hammurapi babiloni király · Elám és Hammurapi babiloni király ·
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Babilónia és I. e. 12. század · Elám és I. e. 12. század ·
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Babilónia és I. e. 21. század · Elám és I. e. 21. század ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Babilónia és I. e. 3. évezred · Elám és I. e. 3. évezred ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Babilónia és I. e. 539 · Elám és I. e. 539 ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Babilónia és III. uri dinasztia · Elám és III. uri dinasztia ·
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Babilónia és Kassúk · Elám és Kassúk ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Babilónia és Kháldok · Elám és Kháldok ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Babilónia és Kis (település) · Elám és Kis (település) ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilónia és Mezopotámia · Elám és Mezopotámia ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Babilónia és Perzsa-öböl · Elám és Perzsa-öböl ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Babilónia és Sumer · Elám és Sumer ·
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Babilónia és Sumer királylista · Elám és Sumer királylista ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilónia és Elám
- Mi van a közös Babilónia és Elám
- Közötti hasonlóságok Babilónia és Elám
Összehasonlítását Babilónia és Elám
Babilónia 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Elám 84. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 12.77% = 18 / (57 + 84).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilónia és Elám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
