Babilon és Szín-ahhé-eríba

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Babilon és Szín-ahhé-eríba

Babilon vs. Szín-ahhé-eríba

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében. Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.

Akítu

Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik.

Akítu és Babilon · Akítu és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Akkád nyelv

Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.

Akkád nyelv és Babilon · Akkád nyelv és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Arámiak

Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.

Arámiak és Babilon · Arámiak és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Assur-ah-iddína

Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.

Assur-ah-iddína és Babilon · Assur-ah-iddína és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Asszíria és Babilon · Asszíria és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Babilónia és Babilon · Babilónia és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Babilon és Biblia · Biblia és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Babilon és Elám · Elám és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Hérodotosz

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

Babilon és Hérodotosz · Hérodotosz és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Kassúk

Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.

Babilon és Kassúk · Kassúk és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Kháldok

A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.

Babilon és Kháldok · Kháldok és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Marduk

Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.

Babilon és Marduk · Marduk és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Szippar

Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.

Babilon és Szippar · Szín-ahhé-eríba és Szippar · Többet látni »

Tigris (folyó)

A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).

Babilon és Tigris (folyó) · Szín-ahhé-eríba és Tigris (folyó) · Többet látni »