Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Babilon és Sarrukín akkád király
Babilon és Sarrukín akkád király 20 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Amoriták, Újbabiloni Birodalom, Asszíria, Óbabiloni Birodalom, Dingir, Elám, Eufrátesz, Héber nyelv, Hettiták, I. e. 24. század, III. uri dinasztia, Ki (ékírás), Marduk, Mezopotámia, Narám-Szín akkád király, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Babilon · Akkád Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Babilon · Akkád nyelv és Sarrukín akkád király ·
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Amoriták és Babilon · Amoriták és Sarrukín akkád király ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Babilon · Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és Babilon · Asszíria és Sarrukín akkád király ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Babilon · Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Babilon és Dingir · Dingir és Sarrukín akkád király ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Babilon és Elám · Elám és Sarrukín akkád király ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Babilon és Eufrátesz · Eufrátesz és Sarrukín akkád király ·
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Babilon és Héber nyelv · Héber nyelv és Sarrukín akkád király ·
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Babilon és Hettiták · Hettiták és Sarrukín akkád király ·
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Babilon és I. e. 24. század · I. e. 24. század és Sarrukín akkád király ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Babilon és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király ·
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Babilon és Ki (ékírás) · Ki (ékírás) és Sarrukín akkád király ·
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Babilon és Marduk · Marduk és Sarrukín akkád király ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilon és Mezopotámia · Mezopotámia és Sarrukín akkád király ·
Narám-Szín akkád király
Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.
Babilon és Narám-Szín akkád király · Narám-Szín akkád király és Sarrukín akkád király ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Babilon és Sumer · Sarrukín akkád király és Sumer ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Babilon és Sumer nyelv · Sarrukín akkád király és Sumer nyelv ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilon és Sarrukín akkád király
- Mi van a közös Babilon és Sarrukín akkád király
- Közötti hasonlóságok Babilon és Sarrukín akkád király
Összehasonlítását Babilon és Sarrukín akkád király
Babilon 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Sarrukín akkád király 101. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 10.31% = 20 / (93 + 101).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilon és Sarrukín akkád király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
