Közötti hasonlóságok Babilon és Kronológia
Babilon és Kronológia 14 közös dolog (a Uniópédia): Óbabiloni Birodalom, Dingir, Elám, Görög nyelv, Hammurapi babiloni király, I. e. 4. század, I. e. 539, I. e. 6. század, I. Samsi-Adad, III. Alexandrosz makedón király, III. uri dinasztia, Kháldok, Mezopotámia, Nergal.
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Babilon · Óbabiloni Birodalom és Kronológia ·
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Babilon és Dingir · Dingir és Kronológia ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Babilon és Elám · Elám és Kronológia ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Babilon és Görög nyelv · Görög nyelv és Kronológia ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Babilon és Hammurapi babiloni király · Hammurapi babiloni király és Kronológia ·
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Babilon és I. e. 4. század · I. e. 4. század és Kronológia ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Babilon és I. e. 539 · I. e. 539 és Kronológia ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Babilon és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Kronológia ·
I. Samsi-Adad
I.
Babilon és I. Samsi-Adad · I. Samsi-Adad és Kronológia ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Babilon és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Kronológia ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Babilon és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Kronológia ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Babilon és Kháldok · Kháldok és Kronológia ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilon és Mezopotámia · Kronológia és Mezopotámia ·
Nergal
Nergal képmása Hattuszaszban Nergal (Nirgal DNIR.GAL2, ékírással, DIGI (bizonytalan)) az atipikus mezopotámiai istenségek egyike, a késősumer kortól a halottak birodalmának uralkodója, a dögvész hozója.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilon és Kronológia
- Mi van a közös Babilon és Kronológia
- Közötti hasonlóságok Babilon és Kronológia
Összehasonlítását Babilon és Kronológia
Babilon 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Kronológia 177. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 5.19% = 14 / (93 + 177).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilon és Kronológia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: