Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Babilon és Enúma elis
Babilon és Enúma elis 16 közös dolog (a Uniópédia): Akítu, Akkád nyelv, Amoriták, Arámiak, Óbabiloni Birodalom, Észagíla, Biblia, Dingir, Hettiták, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, Kassúk, Kháldok, Marduk, Mezopotámia, Sumer.
Akítu
Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik.
Akítu és Babilon · Akítu és Enúma elis ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Babilon · Akkád nyelv és Enúma elis ·
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Amoriták és Babilon · Amoriták és Enúma elis ·
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Arámiak és Babilon · Arámiak és Enúma elis ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Babilon · Óbabiloni Birodalom és Enúma elis ·
Észagíla
Az Észagíla, Észagílá vagy Észangila (vagy sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2).
Észagíla és Babilon · Észagíla és Enúma elis ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Babilon és Biblia · Biblia és Enúma elis ·
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Babilon és Dingir · Dingir és Enúma elis ·
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Babilon és Hettiták · Enúma elis és Hettiták ·
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Babilon és I. e. 18. század · Enúma elis és I. e. 18. század ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Babilon és I. e. 2. évezred · Enúma elis és I. e. 2. évezred ·
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Babilon és Kassúk · Enúma elis és Kassúk ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Babilon és Kháldok · Enúma elis és Kháldok ·
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Babilon és Marduk · Enúma elis és Marduk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Babilon és Mezopotámia · Enúma elis és Mezopotámia ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Babilon és Enúma elis
- Mi van a közös Babilon és Enúma elis
- Közötti hasonlóságok Babilon és Enúma elis
Összehasonlítását Babilon és Enúma elis
Babilon 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Enúma elis 43. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 11.76% = 16 / (93 + 43).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Babilon és Enúma elis. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
