Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Azerbajdzsán és Irán
Azerbajdzsán és Irán 51 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Amerikai Egyesült Államok, Autokrácia, Azeri nyelv, Azeriek, Örmény nyelv, Örményország, Délnyugat-Ázsia, Diktatúra, Egyesült Nemzetek Szervezete, El nem kötelezett országok, Európa, Földgáz, Gaznavidák, Gyapot, Hastífusz, Házi kecske, Hivatalos nyelv, III. Alexandrosz makedón király, Iszlám, Izrael, Juh, Kaszpi-tenger, Köztársaság, Kőolaj, Kebab, Malária, Májgyulladás, Méd Birodalom, Médek, ..., Omajjádok, Oroszország, Pártusok, Perzsa Birodalom, Római Birodalom, Síita iszlám, Szafavidák, Szászánida Birodalom, Szeldzsuk-dinasztia, Szeleukida Birodalom, Szkíták, Szovjetunió, Szunnita iszlám, Török nyelvek, Törökország, Tebriz, Timur Lenk, UNESCO, Vas, Veszettség, Zoroasztrizmus. Bővíteni index (21 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Azerbajdzsán · Abbászidák és Irán ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Azerbajdzsán · Amerikai Egyesült Államok és Irán ·
Autokrácia
Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul, aminek a döntéseit nem korlátozzák külső jogi megkötések.
Autokrácia és Azerbajdzsán · Autokrácia és Irán ·
Azeri nyelv
Az azeri nyelv vagy azerbajdzsáni török a török nyelvcsalád köztörök ágába tartozó oguz nyelvek csoportjának egyik tagja.
Azerbajdzsán és Azeri nyelv · Azeri nyelv és Irán ·
Azeriek
Az azeriek a Kaukázus déli részén élő török nyelvű nép.
Azerbajdzsán és Azeriek · Azeriek és Irán ·
Örmény nyelv
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.
Örmény nyelv és Azerbajdzsán · Örmény nyelv és Irán ·
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Örményország és Azerbajdzsán · Örményország és Irán ·
Délnyugat-Ázsia
Délnyugat-Ázsia az ázsiai kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület.
Azerbajdzsán és Délnyugat-Ázsia · Délnyugat-Ázsia és Irán ·
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
Azerbajdzsán és Diktatúra · Diktatúra és Irán ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Azerbajdzsán és Egyesült Nemzetek Szervezete · Egyesült Nemzetek Szervezete és Irán ·
El nem kötelezett országok
Az el nem kötelezett országok mozgalma eredetileg azokat az országokat tömörítette, amelyek nem csatlakoztak egyetlen nagy hatalmi-katonai (USA vagy Szovjetunió vezette) tömörüléshez sem.
Azerbajdzsán és El nem kötelezett országok · El nem kötelezett országok és Irán ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Azerbajdzsán és Európa · Európa és Irán ·
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Azerbajdzsán és Földgáz · Földgáz és Irán ·
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Azerbajdzsán és Gaznavidák · Gaznavidák és Irán ·
Gyapot
A gyapot (Gossypium) a valódi kétszikűek közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) valószínűleg legismertebb, kiemelkedő gazdasági jelentőségű nemzetsége.
Azerbajdzsán és Gyapot · Gyapot és Irán ·
Hastífusz
Illusztráció 1939-ből, mely bemutatja, hogyan kerülhet a baktérium az ivóvízbe A hastífusz (hasi hagymáz) fertőző betegség, amelyet a Salmonella typhi nevű baktérium okoz.
Azerbajdzsán és Hastífusz · Hastífusz és Irán ·
Házi kecske
A házi kecske (Capra aegagrus hircus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó vadkecske (Capra aegagrus) egyik alfaja; bár egyes rendszerezők önálló fajnak tekintik Capra hircus név alatt.
Azerbajdzsán és Házi kecske · Házi kecske és Irán ·
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Azerbajdzsán és Hivatalos nyelv · Hivatalos nyelv és Irán ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Azerbajdzsán és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Irán ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Azerbajdzsán és Iszlám · Irán és Iszlám ·
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Azerbajdzsán és Izrael · Irán és Izrael ·
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Azerbajdzsán és Juh · Irán és Juh ·
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Azerbajdzsán és Kaszpi-tenger · Irán és Kaszpi-tenger ·
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Azerbajdzsán és Köztársaság · Irán és Köztársaság ·
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Azerbajdzsán és Kőolaj · Irán és Kőolaj ·
Kebab
A kebab vagy kebap (arab: کباب) arab eredetű, jellegzetes török húsétel.
Azerbajdzsán és Kebab · Irán és Kebab ·
Malária
A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett paraziták által kiváltott betegség.
Azerbajdzsán és Malária · Irán és Malária ·
Májgyulladás
A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak.
Azerbajdzsán és Májgyulladás · Irán és Májgyulladás ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Azerbajdzsán és Méd Birodalom · Irán és Méd Birodalom ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Azerbajdzsán és Médek · Irán és Médek ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Azerbajdzsán és Omajjádok · Irán és Omajjádok ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Azerbajdzsán és Oroszország · Irán és Oroszország ·
Pártusok
Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.
Azerbajdzsán és Pártusok · Irán és Pártusok ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Azerbajdzsán és Perzsa Birodalom · Irán és Perzsa Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Azerbajdzsán és Római Birodalom · Irán és Római Birodalom ·
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Azerbajdzsán és Síita iszlám · Irán és Síita iszlám ·
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Azerbajdzsán és Szafavidák · Irán és Szafavidák ·
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Azerbajdzsán és Szászánida Birodalom · Irán és Szászánida Birodalom ·
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Azerbajdzsán és Szeldzsuk-dinasztia · Irán és Szeldzsuk-dinasztia ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Azerbajdzsán és Szeleukida Birodalom · Irán és Szeleukida Birodalom ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Azerbajdzsán és Szkíták · Irán és Szkíták ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Azerbajdzsán és Szovjetunió · Irán és Szovjetunió ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Azerbajdzsán és Szunnita iszlám · Irán és Szunnita iszlám ·
Török nyelvek
A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.
Azerbajdzsán és Török nyelvek · Irán és Török nyelvek ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Azerbajdzsán és Törökország · Irán és Törökország ·
Tebriz
260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
Azerbajdzsán és Tebriz · Irán és Tebriz ·
Timur Lenk
Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.
Azerbajdzsán és Timur Lenk · Irán és Timur Lenk ·
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Azerbajdzsán és UNESCO · Irán és UNESCO ·
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Azerbajdzsán és Vas · Irán és Vas ·
Veszettség
Veszettség elleni oltási területre figyelmeztető plakát Makón A veszettség a ''Rabies lyssa'' nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben.
Azerbajdzsán és Veszettség · Irán és Veszettség ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Azerbajdzsán és Irán
- Mi van a közös Azerbajdzsán és Irán
- Közötti hasonlóságok Azerbajdzsán és Irán
Összehasonlítását Azerbajdzsán és Irán
Azerbajdzsán 274 kapcsolatokat, ugyanakkor Irán 360. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 8.04% = 51 / (274 + 360).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Azerbajdzsán és Irán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
