Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme
Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme 54 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Adolf Hitler, Akkojunlu, Arany Horda, Atropatész, Şah Deniz-gázmező, Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, Azeri Légió, İlham Əliyev, Örményország, Baktria, Baku, Bizánci Birodalom, Buvajhidák, Domitianus római császár, Első világháború, Gaznavidák, Görögök, Glasznoszty, Grúzia, Heydər Əliyev, II. Tigranész örmény király, III. Alexandrosz makedón király, Irán, Karakojunlu, Kaukázus (régió), Kazárok, Lengyelország, Méd Birodalom, Médek, ..., Mihail Szergejevics Gorbacsov, Mongolok, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagyszeldzsuk Birodalom, Nahicseváni Kánság, Omajjádok, Oroszok, Oszmán Birodalom, Perzsa Birodalom, Római Birodalom, Satrapa, Síita iszlám, Szafavidák, Szeldzsuk-dinasztia, Szeleukida Birodalom, Szkíták, Szovjetunió, Szovjetunió Kommunista Pártja, Sztrabón, Szunnita iszlám, Timur Lenk, Toktamis kán, Uzun Haszan, Zoroasztrizmus. Bővíteni index (24 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Azerbajdzsán · Abbászidák és Azerbajdzsán történelme ·
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Adolf Hitler és Azerbajdzsán · Adolf Hitler és Azerbajdzsán történelme ·
Akkojunlu
Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.
Akkojunlu és Azerbajdzsán · Akkojunlu és Azerbajdzsán történelme ·
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Arany Horda és Azerbajdzsán · Arany Horda és Azerbajdzsán történelme ·
Atropatész
Atropátész (óperzsa nyelven: Ātr̥pāta, középperzsanyelven: Ātūrpāt; ógörögül: Ἀτροπάτης Atropátēs; Kr.e. 370 körül – Kr.e. 321 után) ókori perzsa nemes, a róla elnevezett Média Atropaténé államalakulat és dinasztia alapítója.
Atropatész és Azerbajdzsán · Atropatész és Azerbajdzsán történelme ·
Şah Deniz-gázmező
A Şah Deniz-gázmező Azerbajdzsánban, a Kaszpi-tenger alatt található földgázlelőhely, amely azonban a földgázon kívül kőolajat és gázkondenzátumot is tartalmaz.
Azerbajdzsán és Şah Deniz-gázmező · Azerbajdzsán történelme és Şah Deniz-gázmező ·
Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság
Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, az első sikeres kísérlet volt arra, hogy a muzulmán világban egy szekuláris köztársaságot hozzanak létre.
Azerbajdzsán és Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság · Azerbajdzsán történelme és Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság ·
Azeri Légió
Az Azeri Légió vagy Azerbajdzsáni Légió egy közel 40 vagy pedig 70 ezer főt számláló, a Wehrmacht kötelékében, a keleti fronton, a Szovjetunió ellen harcoló kollaboráns katonai erő, melyet zömmel azeri nemzetiségűek alkottak.
Azerbajdzsán és Azeri Légió · Azerbajdzsán történelme és Azeri Légió ·
İlham Əliyev
İlham Heydər oğlu Əliyev (magyarosan Ilham Alijev,; Baku, 1961. december 24. –) azeri politikus, Azerbajdzsán elnöke és az Új Azerbajdzsán Párt vezetője.
Azerbajdzsán és İlham Əliyev · Azerbajdzsán történelme és İlham Əliyev ·
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Örményország és Azerbajdzsán · Örményország és Azerbajdzsán történelme ·
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Azerbajdzsán és Baktria · Azerbajdzsán történelme és Baktria ·
Baku
Baku (azeri betűkkel: Bakı, perzsául: Badkube/باراکا) Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország tudományos, kulturális és ipari központja.
Azerbajdzsán és Baku · Azerbajdzsán történelme és Baku ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Azerbajdzsán és Bizánci Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Bizánci Birodalom ·
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Azerbajdzsán és Buvajhidák · Azerbajdzsán történelme és Buvajhidák ·
Domitianus római császár
Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára (81-től haláláig) Vespasianus fia és Titus öccse volt.
Azerbajdzsán és Domitianus római császár · Azerbajdzsán történelme és Domitianus római császár ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Azerbajdzsán és Első világháború · Azerbajdzsán történelme és Első világháború ·
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Azerbajdzsán és Gaznavidák · Azerbajdzsán történelme és Gaznavidák ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Azerbajdzsán és Görögök · Azerbajdzsán történelme és Görögök ·
Glasznoszty
Mihail Szergejevics Gorbacsov A glasznoszty a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által 1985-ben, a leningrádi beszéddel bevezetett új politikai stílus volt.
Azerbajdzsán és Glasznoszty · Azerbajdzsán történelme és Glasznoszty ·
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Azerbajdzsán és Grúzia · Azerbajdzsán történelme és Grúzia ·
Heydər Əliyev
Heydər Əliyev, magyarosan Hejdar Alijev (Gejdar Alijevics Alijev, angolos formában: Heydar Aliyev. 1923. május 10. – 2003. december 12.) azeri politikus, a KGB egykori vezérőrnagya, hazája harmadik elnöke volt.
Azerbajdzsán és Heydər Əliyev · Azerbajdzsán történelme és Heydər Əliyev ·
II. Tigranész örmény király
II.
Azerbajdzsán és II. Tigranész örmény király · Azerbajdzsán történelme és II. Tigranész örmény király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Azerbajdzsán és III. Alexandrosz makedón király · Azerbajdzsán történelme és III. Alexandrosz makedón király ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Azerbajdzsán és Irán · Azerbajdzsán történelme és Irán ·
Karakojunlu
Karakojunlu (Qara Qoyunlu, magyarul Fekete Ürü, türkmén Garagoýunly, perzsa قرا قویونلو; török Karakoyunlu) oguz török törzsszövetség volt a Kaukázus környékén a középkor legvégén.
Azerbajdzsán és Karakojunlu · Azerbajdzsán történelme és Karakojunlu ·
Kaukázus (régió)
A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.
Azerbajdzsán és Kaukázus (régió) · Azerbajdzsán történelme és Kaukázus (régió) ·
Kazárok
A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.
Azerbajdzsán és Kazárok · Azerbajdzsán történelme és Kazárok ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Azerbajdzsán és Lengyelország · Azerbajdzsán történelme és Lengyelország ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Azerbajdzsán és Méd Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Méd Birodalom ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Azerbajdzsán és Médek · Azerbajdzsán történelme és Médek ·
Mihail Szergejevics Gorbacsov
Mihail Szergejevics Gorbacsov (oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв; Privolnoje, 1931. március 2. – Moszkva, 2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke.
Azerbajdzsán és Mihail Szergejevics Gorbacsov · Azerbajdzsán történelme és Mihail Szergejevics Gorbacsov ·
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Azerbajdzsán és Mongolok · Azerbajdzsán történelme és Mongolok ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Azerbajdzsán és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Azerbajdzsán történelme és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg ·
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Azerbajdzsán és Nagyszeldzsuk Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Nagyszeldzsuk Birodalom ·
Nahicseváni Kánság
A Nahicseváni Kánság (perzsául: خانات نخجوان, romanizált: Khānāt-e Nakhchevān; azeriül: Naxçıvan xanlığı, ناخچیوان خانلیغی) történelmi államalakulat volt, amelyet az Afsárida-dinasztia (Perzsia) alatt hoztak létre 1747-ben, majd a birodalom bukása után is fennmaradt.
Azerbajdzsán és Nahicseváni Kánság · Azerbajdzsán történelme és Nahicseváni Kánság ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Azerbajdzsán és Omajjádok · Azerbajdzsán történelme és Omajjádok ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Azerbajdzsán és Oroszok · Azerbajdzsán történelme és Oroszok ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Azerbajdzsán és Oszmán Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Oszmán Birodalom ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Azerbajdzsán és Perzsa Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Perzsa Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Azerbajdzsán és Római Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Római Birodalom ·
Satrapa
A ساتراپ (a perzsa szó kiejtése: szátráp - meghonosodott ejtése: "satrapa" - vagy satrafa) az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve volt az ókori méd és óperzsa birodalmakban, beleértve az Akhaimenida dinasztiát és több utódállamát, így a Szászánida Birodalmat és a hellenisztikus birodalmakat.
Azerbajdzsán és Satrapa · Azerbajdzsán történelme és Satrapa ·
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Azerbajdzsán és Síita iszlám · Azerbajdzsán történelme és Síita iszlám ·
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Azerbajdzsán és Szafavidák · Azerbajdzsán történelme és Szafavidák ·
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Azerbajdzsán és Szeldzsuk-dinasztia · Azerbajdzsán történelme és Szeldzsuk-dinasztia ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Azerbajdzsán és Szeleukida Birodalom · Azerbajdzsán történelme és Szeleukida Birodalom ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Azerbajdzsán és Szkíták · Azerbajdzsán történelme és Szkíták ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Azerbajdzsán és Szovjetunió · Azerbajdzsán történelme és Szovjetunió ·
Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.
Azerbajdzsán és Szovjetunió Kommunista Pártja · Azerbajdzsán történelme és Szovjetunió Kommunista Pártja ·
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Azerbajdzsán és Sztrabón · Azerbajdzsán történelme és Sztrabón ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Azerbajdzsán és Szunnita iszlám · Azerbajdzsán történelme és Szunnita iszlám ·
Timur Lenk
Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.
Azerbajdzsán és Timur Lenk · Azerbajdzsán történelme és Timur Lenk ·
Toktamis kán
Toktamis megostromolja Moszkvát (V. Szmirnov, 19. sz.). Toktamis Moszkva előtt. Timur Lenk összegyűjti hadait Toktamis ellen (miniatúra, 1533). Toktamis (tatárul Tuqtamış xan; kb. 1342–1406) az Arany Horda kánja 1380-tól 1395-ig, illetve a Szibériai Kánságé 1400-tól haláláig.
Azerbajdzsán és Toktamis kán · Azerbajdzsán történelme és Toktamis kán ·
Uzun Haszan
Uzun Haszan ibn Ali („Hosszú Hasszán”, azeri اوزون حسن, Uzun Həsən, arab اوزون حسن, Úzún Haszan, törökül Uzun Hasan) Kara Jülük Oszmán unokája, Núr ad-Dín Ali fia.
Azerbajdzsán és Uzun Haszan · Azerbajdzsán történelme és Uzun Haszan ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Azerbajdzsán és Zoroasztrizmus · Azerbajdzsán történelme és Zoroasztrizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme
- Mi van a közös Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme
- Közötti hasonlóságok Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme
Összehasonlítását Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme
Azerbajdzsán 274 kapcsolatokat, ugyanakkor Azerbajdzsán történelme 68. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 15.79% = 54 / (274 + 68).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Azerbajdzsán és Azerbajdzsán történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
