Közötti hasonlóságok Az ókori Mezopotámia vallása és Elám
Az ókori Mezopotámia vallása és Elám 20 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Assur-bán-apli, Babilon, I. e. 18. század, I. e. 3. évezred, Inanna, Kassúk, Lagas, Marduk, Mezopotámia, Ninive, Panteon, Perzsa-öböl, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Szippar, Uruk, Vallás.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Az ókori Mezopotámia vallása · Akkád nyelv és Elám ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Assur-bán-apli és Az ókori Mezopotámia vallása · Assur-bán-apli és Elám ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Az ókori Mezopotámia vallása és Babilon · Babilon és Elám ·
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 18. század · Elám és I. e. 18. század ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Az ókori Mezopotámia vallása és I. e. 3. évezred · Elám és I. e. 3. évezred ·
Inanna
Inanna homokkőbe karcolt jelképe i. e. 3000 körüli időből Inanna edénybe karcolt ábrázolása az i. e. 2. évezred első feléből Inanna vagy Innin (sumer dInanna) sumer istennő, „az ég úrnője”.
Az ókori Mezopotámia vallása és Inanna · Elám és Inanna ·
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Az ókori Mezopotámia vallása és Kassúk · Elám és Kassúk ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Az ókori Mezopotámia vallása és Lagas · Elám és Lagas ·
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Az ókori Mezopotámia vallása és Marduk · Elám és Marduk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Az ókori Mezopotámia vallása és Mezopotámia · Elám és Mezopotámia ·
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Az ókori Mezopotámia vallása és Ninive · Elám és Ninive ·
Panteon
A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.
Az ókori Mezopotámia vallása és Panteon · Elám és Panteon ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Az ókori Mezopotámia vallása és Perzsa-öböl · Elám és Perzsa-öböl ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer · Elám és Sumer ·
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer királylista · Elám és Sumer királylista ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumer nyelv · Elám és Sumer nyelv ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Az ókori Mezopotámia vallása és Sumerek · Elám és Sumerek ·
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Az ókori Mezopotámia vallása és Szippar · Elám és Szippar ·
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Az ókori Mezopotámia vallása és Uruk · Elám és Uruk ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Az ókori Mezopotámia vallása és Elám
- Mi van a közös Az ókori Mezopotámia vallása és Elám
- Közötti hasonlóságok Az ókori Mezopotámia vallása és Elám
Összehasonlítását Az ókori Mezopotámia vallása és Elám
Az ókori Mezopotámia vallása 115 kapcsolatokat, ugyanakkor Elám 84. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 10.05% = 20 / (115 + 84).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az ókori Mezopotámia vallása és Elám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: