Közötti hasonlóságok Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta
Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta 15 közös dolog (a Uniópédia): Újszövetség, Ísvara, Filozófia, Hinduizmus, Karma, Kereszténység, Krisna, Móksa, Monoteizmus, Panteizmus, Szanszára, Szanszkrit nyelv, Szolgálat (vallás), Upanisadok, Visnu.
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és Az élet értelme (filozófia) · Újszövetség és Bhagavad-gíta ·
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Ísvara és Az élet értelme (filozófia) · Ísvara és Bhagavad-gíta ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Az élet értelme (filozófia) és Filozófia · Bhagavad-gíta és Filozófia ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Az élet értelme (filozófia) és Hinduizmus · Bhagavad-gíta és Hinduizmus ·
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Az élet értelme (filozófia) és Karma · Bhagavad-gíta és Karma ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Az élet értelme (filozófia) és Kereszténység · Bhagavad-gíta és Kereszténység ·
Krisna
Krisna (dévanágari: कृष्ण, IAST:Kṛṣṇa, szanszkrit nyelven: „mindenkit vonzó”, egyes filológusok szerint „a fekete”) a hinduizmusban Visnu nyolcadik megtestesülése, avatárája, a Bhagavad-gíta - a hinduk egyik legszentebb szövege - szerint pedig maga az Istenség legfelsőbb személye.
Az élet értelme (filozófia) és Krisna · Bhagavad-gíta és Krisna ·
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Az élet értelme (filozófia) és Móksa · Bhagavad-gíta és Móksa ·
Monoteizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyistenhit.
Az élet értelme (filozófia) és Monoteizmus · Bhagavad-gíta és Monoteizmus ·
Panteizmus
A panteizmus minden olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja, ellentétben a dualisztikus felfogás minden formájával, amely Istent a világtól megkülönbözteti.
Az élet értelme (filozófia) és Panteizmus · Bhagavad-gíta és Panteizmus ·
Szanszára
A szó (saṃsāra, szanszkrit: संसार, magyaros átírásban szanszára vagy szamszára) jelentése „vándorlás”, átvitt értelemben „létforgatag”, a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás indiai formája.
Az élet értelme (filozófia) és Szanszára · Bhagavad-gíta és Szanszára ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Az élet értelme (filozófia) és Szanszkrit nyelv · Bhagavad-gíta és Szanszkrit nyelv ·
Szolgálat (vallás)
A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.
Az élet értelme (filozófia) és Szolgálat (vallás) · Bhagavad-gíta és Szolgálat (vallás) ·
Upanisadok
Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.
Az élet értelme (filozófia) és Upanisadok · Bhagavad-gíta és Upanisadok ·
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
Az élet értelme (filozófia) és Visnu · Bhagavad-gíta és Visnu ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta
- Mi van a közös Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta
- Közötti hasonlóságok Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta
Összehasonlítását Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta
Az élet értelme (filozófia) 298 kapcsolatokat, ugyanakkor Bhagavad-gíta 57. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 4.23% = 15 / (298 + 57).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az élet értelme (filozófia) és Bhagavad-gíta. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: