Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Az iszlám története és Szászánida Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Az iszlám története és Szászánida Birodalom

Az iszlám története vs. Szászánida Birodalom

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg. A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Közötti hasonlóságok Az iszlám története és Szászánida Birodalom

Az iszlám története és Szászánida Birodalom 26 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Antiokheia, Arabok, Örményország, Damaszkusz, Egyiptom, Eufrátesz, Firdauszí, Hérakleiosz bizánci császár, III. Jazdagird szászánida király, India, Irán, Jemen, Jeruzsálem, Kaukázus (régió), Kereszténység, Konstantinápoly, Ktésziphón, Merv, Mezopotámia, Monarchia, Nihávandi csata, Próféta, Szíria, Zoroasztrizmus, Zsidó vallás.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és Az iszlám története · Anatólia és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Antiokheia és Az iszlám története · Antiokheia és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Arabok és Az iszlám története · Arabok és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.

Örményország és Az iszlám története · Örményország és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Az iszlám története és Damaszkusz · Damaszkusz és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Az iszlám története és Egyiptom · Egyiptom és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Az iszlám története és Eufrátesz · Eufrátesz és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Firdauszí

Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr, (934 – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.

Az iszlám története és Firdauszí · Firdauszí és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Hérakleiosz bizánci császár

Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.

Az iszlám története és Hérakleiosz bizánci császár · Hérakleiosz bizánci császár és Szászánida Birodalom · Többet látni »

III. Jazdagird szászánida király

III.Jazdagird (618/620 körül – 651) II. Huszrau egyik unokája, a Szászánida Birodalom 29.

Az iszlám története és III. Jazdagird szászánida király · III. Jazdagird szászánida király és Szászánida Birodalom · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Az iszlám története és India · India és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Az iszlám története és Irán · Irán és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Jemen

Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.

Az iszlám története és Jemen · Jemen és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Az iszlám története és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Kaukázus (régió)

A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.

Az iszlám története és Kaukázus (régió) · Kaukázus (régió) és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Az iszlám története és Kereszténység · Kereszténység és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Az iszlám története és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Ktésziphón

Ktésziphón, más írásmódokkal Kteszifón, Ktezifon ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.

Az iszlám története és Ktésziphón · Ktésziphón és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Merv

Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.

Az iszlám története és Merv · Merv és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Az iszlám története és Mezopotámia · Mezopotámia és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Az iszlám története és Monarchia · Monarchia és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Nihávandi csata

642-ben Nihávand (arab írással نهاوند, modern kiejtéssel Nehávand, a mai Iránban Teherántól nyugatra a Shur folyónál) mellett a hódító arabok győzelmet arattak a perzsák fölött, s ezzel véget ért a Szászánida-dinasztia uralma.

Az iszlám története és Nihávandi csata · Nihávandi csata és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Próféta

A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.

Az iszlám története és Próféta · Próféta és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Az iszlám története és Szíria · Szászánida Birodalom és Szíria · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.

Az iszlám története és Zoroasztrizmus · Szászánida Birodalom és Zoroasztrizmus · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Az iszlám története és Zsidó vallás · Szászánida Birodalom és Zsidó vallás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Az iszlám története és Szászánida Birodalom

Az iszlám története 484 kapcsolatokat, ugyanakkor Szászánida Birodalom 114. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 4.35% = 26 / (484 + 114).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az iszlám története és Szászánida Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: