Közötti hasonlóságok Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus 8 közös dolog (a Uniópédia): Az Európai Unióról szóló szerződés, Demokrácia (politikai rendszer), Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió, Lengyelország, Magyarország, Sargentini-jelentés.
Az Európai Unióról szóló szerződés
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) együtt az Európai Unió alapszerződése.
Az Európai Unióról szóló szerződés és Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke · Az Európai Unióról szóló szerződés és Jogállamisági mechanizmus ·
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Demokrácia (politikai rendszer) · Demokrácia (politikai rendszer) és Jogállamisági mechanizmus ·
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság (EB, magyarul gyakran csak Bizottság, angolul European Commission, EC, franciául Commission européenne, németül Europäische Kommission) az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Európai Bizottság · Európai Bizottság és Jogállamisági mechanizmus ·
Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Európai Parlament · Európai Parlament és Jogállamisági mechanizmus ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Európai Unió · Európai Unió és Jogállamisági mechanizmus ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Lengyelország · Jogállamisági mechanizmus és Lengyelország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Magyarország · Jogállamisági mechanizmus és Magyarország ·
Sargentini-jelentés
A Sargentini-jelentés az Európai Parlament által 2018-ban Magyarországnak címzett, indoklással ellátott felszólítás az Európai Unió (EU) alapszerződésének és alapértékeinek betartására.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Sargentini-jelentés · Jogállamisági mechanizmus és Sargentini-jelentés ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus
- Mi van a közös Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus
- Közötti hasonlóságok Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus
Összehasonlítását Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke 17 kapcsolatokat, ugyanakkor Jogállamisági mechanizmus 14. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 25.81% = 8 / (17 + 14).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke és Jogállamisági mechanizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: