Közötti hasonlóságok Ausztria történelme és Szilézia
Ausztria történelme és Szilézia 22 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Bronzkor, Fehérhegyi csata, Gótika, Harmincéves háború, Hétéves háború, I. Ferdinánd magyar király, II. Ferdinánd magyar király, II. Frigyes porosz király, II. Mátyás magyar király, II. Vencel cseh király, III. Ferdinánd magyar király, Második világháború, Német-római Birodalom, Népvándorláskor, Oszmán Birodalom, Osztrák örökösödési háború, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Római Birodalom, Tatárjárás, Vaskor.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Ausztria történelme és Bécs · Bécs és Szilézia ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Ausztria történelme és Bronzkor · Bronzkor és Szilézia ·
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Ausztria történelme és Fehérhegyi csata · Fehérhegyi csata és Szilézia ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Ausztria történelme és Gótika · Gótika és Szilézia ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Ausztria történelme és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Szilézia ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Ausztria történelme és Hétéves háború · Hétéves háború és Szilézia ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Ausztria történelme és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Szilézia ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Ausztria történelme és II. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és Szilézia ·
II. Frigyes porosz király
II.
Ausztria történelme és II. Frigyes porosz király · II. Frigyes porosz király és Szilézia ·
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Ausztria történelme és II. Mátyás magyar király · II. Mátyás magyar király és Szilézia ·
II. Vencel cseh király
II. Vencel cseh és lengyel király II.
Ausztria történelme és II. Vencel cseh király · II. Vencel cseh király és Szilézia ·
III. Ferdinánd magyar király
III.
Ausztria történelme és III. Ferdinánd magyar király · III. Ferdinánd magyar király és Szilézia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Ausztria történelme és Második világháború · Második világháború és Szilézia ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Ausztria történelme és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Szilézia ·
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Ausztria történelme és Népvándorláskor · Népvándorláskor és Szilézia ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Ausztria történelme és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Szilézia ·
Osztrák örökösödési háború
Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.
Ausztria történelme és Osztrák örökösödési háború · Osztrák örökösödési háború és Szilézia ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Ausztria történelme és Prága · Prága és Szilézia ·
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Ausztria történelme és Prágai defenesztráció (1618) · Prágai defenesztráció (1618) és Szilézia ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ausztria történelme és Római Birodalom · Római Birodalom és Szilézia ·
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Ausztria történelme és Tatárjárás · Szilézia és Tatárjárás ·
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ausztria történelme és Szilézia
- Mi van a közös Ausztria történelme és Szilézia
- Közötti hasonlóságok Ausztria történelme és Szilézia
Összehasonlítását Ausztria történelme és Szilézia
Ausztria történelme 403 kapcsolatokat, ugyanakkor Szilézia 180. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 3.77% = 22 / (403 + 180).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria történelme és Szilézia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: