Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Ausztria történelme és Német-római Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ausztria történelme és Német-római Birodalom

Ausztria történelme vs. Német-római Birodalom

Ausztria története egészen az őskőkorszakig nyúlik vissza. A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Közötti hasonlóságok Ausztria történelme és Német-római Birodalom

Ausztria történelme és Német-római Birodalom 47 közös dolog (a Uniópédia): Albert magyar király, Alpok, Augsburg, Augsburgi vallásbéke, Austerlitzi csata, Ausztria, Bajorok, Bécs, Dánia, Francia forradalom, Frank Birodalom, Frankfurt am Main, Habsburg Birodalom, Harmadik koalíciós háború, Harmincéves háború, Hétéves háború, Hollandia, I. Ferenc magyar király, I. Frigyes német-római császár, I. Károly frank császár, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Napóleon francia császár, I. Ottó német-római császár, I. Rudolf német király, III. Frigyes német-római császár, III. Konrád német király, Innsbruck, Invesztitúraharc, IV. Henrik német-római császár, ..., Luther Márton, Olaszország, Osztrák örökösödési háború, Pfalzi örökösödési háború, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Római Birodalom, Spanyol örökösödési háború, Stauf-ház, Svédország, Szlovénia, V. Károly német-római császár, Velencei Köztársaság, Vesztfáliai béke, Welf-ház, Wittelsbach-ház, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (17 több) »

Albert magyar király

Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.

Albert magyar király és Ausztria történelme · Albert magyar király és Német-római Birodalom · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Alpok és Ausztria történelme · Alpok és Német-római Birodalom · Többet látni »

Augsburg

Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.

Augsburg és Ausztria történelme · Augsburg és Német-római Birodalom · Többet látni »

Augsburgi vallásbéke

A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.

Augsburgi vallásbéke és Ausztria történelme · Augsburgi vallásbéke és Német-római Birodalom · Többet látni »

Austerlitzi csata

Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).

Austerlitzi csata és Ausztria történelme · Austerlitzi csata és Német-római Birodalom · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Ausztria történelme · Ausztria és Német-római Birodalom · Többet látni »

Bajorok

Bajor népviselet A bajorok (másként bajuwárok vagy baiuwárok) a mai németországbeli Bajorországban, Ausztriában és Dél-Tirolban élő német nyelvű népcsoport.

Ausztria történelme és Bajorok · Bajorok és Német-római Birodalom · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Ausztria történelme és Bécs · Bécs és Német-római Birodalom · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Ausztria történelme és Dánia · Dánia és Német-római Birodalom · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Ausztria történelme és Francia forradalom · Francia forradalom és Német-római Birodalom · Többet látni »

Frank Birodalom

A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).

Ausztria történelme és Frank Birodalom · Frank Birodalom és Német-római Birodalom · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.

Ausztria történelme és Frankfurt am Main · Frankfurt am Main és Német-római Birodalom · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Ausztria történelme és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Német-római Birodalom · Többet látni »

Harmadik koalíciós háború

A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként.

Ausztria történelme és Harmadik koalíciós háború · Harmadik koalíciós háború és Német-római Birodalom · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Ausztria történelme és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Német-római Birodalom · Többet látni »

Hétéves háború

A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.

Ausztria történelme és Hétéves háború · Hétéves háború és Német-római Birodalom · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Ausztria történelme és Hollandia · Hollandia és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

Ausztria történelme és I. Ferenc magyar király · I. Ferenc magyar király és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Frigyes német-római császár

I.

Ausztria történelme és I. Frigyes német-római császár · I. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Károly frank császár

I.

Ausztria történelme és I. Károly frank császár · I. Károly frank császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Ausztria történelme és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Miksa német-római császár

I.

Ausztria történelme és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Ausztria történelme és I. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Ottó német-római császár

I.

Ausztria történelme és I. Ottó német-római császár · I. Ottó német-római császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

I. Rudolf német király

I.

Ausztria történelme és I. Rudolf német király · I. Rudolf német király és Német-római Birodalom · Többet látni »

III. Frigyes német-római császár

III.

Ausztria történelme és III. Frigyes német-római császár · III. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

III. Konrád német király

III.

Ausztria történelme és III. Konrád német király · III. Konrád német király és Német-római Birodalom · Többet látni »

Innsbruck

Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.

Ausztria történelme és Innsbruck · Innsbruck és Német-római Birodalom · Többet látni »

Invesztitúraharc

Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza.

Ausztria történelme és Invesztitúraharc · Invesztitúraharc és Német-római Birodalom · Többet látni »

IV. Henrik német-római császár

IV.

Ausztria történelme és IV. Henrik német-római császár · IV. Henrik német-római császár és Német-római Birodalom · Többet látni »

Luther Márton

A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.

Ausztria történelme és Luther Márton · Luther Márton és Német-római Birodalom · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Ausztria történelme és Olaszország · Német-római Birodalom és Olaszország · Többet látni »

Osztrák örökösödési háború

Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.

Ausztria történelme és Osztrák örökösödési háború · Német-római Birodalom és Osztrák örökösödési háború · Többet látni »

Pfalzi örökösödési háború

A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.

Ausztria történelme és Pfalzi örökösödési háború · Német-római Birodalom és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Ausztria történelme és Prága · Német-római Birodalom és Prága · Többet látni »

Prágai defenesztráció (1618)

Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.

Ausztria történelme és Prágai defenesztráció (1618) · Német-római Birodalom és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Ausztria történelme és Római Birodalom · Német-római Birodalom és Római Birodalom · Többet látni »

Spanyol örökösödési háború

A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.

Ausztria történelme és Spanyol örökösödési háború · Német-római Birodalom és Spanyol örökösödési háború · Többet látni »

Stauf-ház

A Stauf-dinasztia német (sváb) nemesi család, amelyből a 12.

Ausztria történelme és Stauf-ház · Német-római Birodalom és Stauf-ház · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Ausztria történelme és Svédország · Német-római Birodalom és Svédország · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Ausztria történelme és Szlovénia · Német-római Birodalom és Szlovénia · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Ausztria történelme és V. Károly német-római császár · Német-római Birodalom és V. Károly német-római császár · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Ausztria történelme és Velencei Köztársaság · Német-római Birodalom és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Vesztfáliai béke

#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.

Ausztria történelme és Vesztfáliai béke · Német-római Birodalom és Vesztfáliai béke · Többet látni »

Welf-ház

A Welf-dinasztia német és részben burgund területeken uralkodó, eredetileg frank nemesi család volt, melyet az alábbi fő ágakra oszthatunk fel.

Ausztria történelme és Welf-ház · Német-római Birodalom és Welf-ház · Többet látni »

Wittelsbach-ház

A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.

Ausztria történelme és Wittelsbach-ház · Német-római Birodalom és Wittelsbach-ház · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Ausztria történelme és Zsigmond magyar király · Német-római Birodalom és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ausztria történelme és Német-római Birodalom

Ausztria történelme 403 kapcsolatokat, ugyanakkor Német-római Birodalom 269. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 6.99% = 47 / (403 + 269).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria történelme és Német-római Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: