Közötti hasonlóságok Ausztria történelme és Jézus Társasága
Ausztria történelme és Jézus Társasága 14 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút monarchia, Bécs, Bourbon-ház, Erdélyi Fejedelemség, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, II. Frigyes porosz király, Két Szicília Királysága, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Osztrák–Magyar Monarchia, Protestantizmus, Sopron, Theresianum (Bécs).
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Abszolút monarchia és Ausztria történelme · Abszolút monarchia és Jézus Társasága ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Ausztria történelme és Bécs · Bécs és Jézus Társasága ·
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Ausztria történelme és Bourbon-ház · Bourbon-ház és Jézus Társasága ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Ausztria történelme és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Jézus Társasága ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Ausztria történelme és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Jézus Társasága ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Ausztria történelme és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Jézus Társasága ·
II. Frigyes porosz király
II.
Ausztria történelme és II. Frigyes porosz király · II. Frigyes porosz király és Jézus Társasága ·
Két Szicília Királysága
Két Szicília Királysága (szicíliaiul: Regnu dî Dui Sicili, nápolyiul: Regno d’ ’e Ddoje Sicilie), a Nápolyi és a Szicíliai Királyságok 1816-os egyesítésével létrejött modern kori történelmi államalakulat, amely 1816 és 1861 között állt fenn.
Ausztria történelme és Két Szicília Királysága · Jézus Társasága és Két Szicília Királysága ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Ausztria történelme és Mária Terézia magyar királynő · Jézus Társasága és Mária Terézia magyar királynő ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Ausztria történelme és Második világháború · Jézus Társasága és Második világháború ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Ausztria történelme és Osztrák–Magyar Monarchia · Jézus Társasága és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Ausztria történelme és Protestantizmus · Jézus Társasága és Protestantizmus ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Ausztria történelme és Sopron · Jézus Társasága és Sopron ·
Theresianum (Bécs)
Mária Terézia császárnő udvaroncai körében Georg Matthaeus Vischer: A bécsi Favorita palota 1670-es évek A Theresianum látképe az akadémia parkja felől A Theresianum (eredetileg Collegium Theresianum, majd Theresianische Akademie) egy, Mária Terézia főhercegnő, császárné nevét viselő nevelőintézet, akadémia volt Bécsben, eredetileg nemes származású ifjak nevelésére, amely 1938-ig állt fenn.
Ausztria történelme és Theresianum (Bécs) · Jézus Társasága és Theresianum (Bécs) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ausztria történelme és Jézus Társasága
- Mi van a közös Ausztria történelme és Jézus Társasága
- Közötti hasonlóságok Ausztria történelme és Jézus Társasága
Összehasonlítását Ausztria történelme és Jézus Társasága
Ausztria történelme 403 kapcsolatokat, ugyanakkor Jézus Társasága 299. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 1.99% = 14 / (403 + 299).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria történelme és Jézus Társasága. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: