Közötti hasonlóságok Ausztria földrajza és Stájerország
Ausztria földrajza és Stájerország 13 közös dolog (a Uniópédia): Alacsony-Tauern, Alsó-Ausztria, Ausztria, Burgenland, Enns (folyó), Felső-Ausztria, Graz, Karintia, Magyarország, Mura (Dráva), Rába, Salzburg (tartomány), Szlovénia.
Alacsony-Tauern
Az Alacsony-Tauern (németül: Niedere Tauern) a Keleti-Alpok egyik hegyvonulata Ausztriában Salzburg és Stájerország tartományokban.
Alacsony-Tauern és Ausztria földrajza · Alacsony-Tauern és Stájerország ·
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Alsó-Ausztria és Ausztria földrajza · Alsó-Ausztria és Stájerország ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Ausztria földrajza · Ausztria és Stájerország ·
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Ausztria földrajza és Burgenland · Burgenland és Stájerország ·
Enns (folyó)
Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.
Ausztria földrajza és Enns (folyó) · Enns (folyó) és Stájerország ·
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.
Ausztria földrajza és Felső-Ausztria · Felső-Ausztria és Stájerország ·
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Ausztria földrajza és Graz · Graz és Stájerország ·
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Ausztria földrajza és Karintia · Karintia és Stájerország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Ausztria földrajza és Magyarország · Magyarország és Stájerország ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Ausztria földrajza és Mura (Dráva) · Mura (Dráva) és Stájerország ·
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Ausztria földrajza és Rába · Rába és Stájerország ·
Salzburg (tartomány)
Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike.
Ausztria földrajza és Salzburg (tartomány) · Salzburg (tartomány) és Stájerország ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Ausztria földrajza és Szlovénia · Stájerország és Szlovénia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ausztria földrajza és Stájerország
- Mi van a közös Ausztria földrajza és Stájerország
- Közötti hasonlóságok Ausztria földrajza és Stájerország
Összehasonlítását Ausztria földrajza és Stájerország
Ausztria földrajza 120 kapcsolatokat, ugyanakkor Stájerország 64. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 7.07% = 13 / (120 + 64).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria földrajza és Stájerország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: