Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ausztria és Török háborúk Magyarországon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ausztria és Török háborúk Magyarországon

Ausztria vs. Török háborúk Magyarországon

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Közötti hasonlóságok Ausztria és Török háborúk Magyarországon

Ausztria és Török háborúk Magyarországon 19 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Duna, Európa, Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), I. Ferdinánd magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, II. Lajos magyar király, III. Károly magyar király, Karlócai béke, Magyarország, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Rába, Savoyai Jenő, V. Károly német-római császár, 14. század.

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Ausztria és Bécs · Bécs és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Ausztria és Duna · Duna és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Ausztria és Európa · Európa és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)

Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.

Ausztria és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Ausztria és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Ausztria és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Ausztria és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

I. Miksa német-római császár

I.

Ausztria és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Ausztria és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Ausztria és III. Károly magyar király · III. Károly magyar király és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Ausztria és Karlócai béke · Karlócai béke és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Ausztria és Magyarország · Magyarország és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Ausztria és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Ausztria és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Ausztria és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Ausztria és Rába · Rába és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Ausztria és Savoyai Jenő · Savoyai Jenő és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Ausztria és V. Károly német-római császár · Török háborúk Magyarországon és V. Károly német-római császár · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Ausztria · 14. század és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ausztria és Török háborúk Magyarországon

Ausztria 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Török háborúk Magyarországon 233. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 2.85% = 19 / (434 + 233).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria és Török háborúk Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »