Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ausztria és Stájerország
Ausztria és Stájerország 30 közös dolog (a Uniópédia): Alacsony-Tauern, Alsó-Ausztria, Ausztria Szociáldemokrata Pártja, Babenberg-ház, Bécsújhely, Burgenland, Dürnkruti csata, Első világháború, Enns (folyó), Felső-Ausztria, Graz, Habsburg-ház, Harmadik Birodalom, Horvát nyelv, II. Frigyes osztrák herceg, II. Ottokár cseh király, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, Karintia, Magyar kalandozások, Magyarország, Mura (Dráva), Német nyelv, Rába, Saint-germaini békeszerződés (1919), Salzburg (tartomány), Szlovén nyelv, Szlovénia, V. István magyar király, 10. század.
Alacsony-Tauern
Az Alacsony-Tauern (németül: Niedere Tauern) a Keleti-Alpok egyik hegyvonulata Ausztriában Salzburg és Stájerország tartományokban.
Alacsony-Tauern és Ausztria · Alacsony-Tauern és Stájerország ·
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Alsó-Ausztria és Ausztria · Alsó-Ausztria és Stájerország ·
Ausztria Szociáldemokrata Pártja
Ausztria Szociáldemokrata Pártja egyike Ausztria legrégibb, ma is létező pártjainak.
Ausztria és Ausztria Szociáldemokrata Pártja · Ausztria Szociáldemokrata Pártja és Stájerország ·
Babenberg-ház
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.
Ausztria és Babenberg-ház · Babenberg-ház és Stájerország ·
Bécsújhely
Bécsújhely, régi magyar nevén: Német-Újhely,,, város Alsó-Ausztriában.
Ausztria és Bécsújhely · Bécsújhely és Stájerország ·
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Ausztria és Burgenland · Burgenland és Stájerország ·
Dürnkruti csata
A dürnkruti csata vagy második morvamezei csata, a Habsburg Rudolf és II. Ottokár cseh király közötti háború döntő csatája volt.
Ausztria és Dürnkruti csata · Dürnkruti csata és Stájerország ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Ausztria és Első világháború · Első világháború és Stájerország ·
Enns (folyó)
Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.
Ausztria és Enns (folyó) · Enns (folyó) és Stájerország ·
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.
Ausztria és Felső-Ausztria · Felső-Ausztria és Stájerország ·
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Ausztria és Graz · Graz és Stájerország ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Ausztria és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Stájerország ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Ausztria és Harmadik Birodalom · Harmadik Birodalom és Stájerország ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Ausztria és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Stájerország ·
II. Frigyes osztrák herceg
II.
Ausztria és II. Frigyes osztrák herceg · II. Frigyes osztrák herceg és Stájerország ·
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
Ausztria és II. Ottokár cseh király · II. Ottokár cseh király és Stájerország ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Ausztria és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Stájerország ·
IV. László magyar király
IV.
Ausztria és IV. László magyar király · IV. László magyar király és Stájerország ·
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Ausztria és Karintia · Karintia és Stájerország ·
Magyar kalandozások
A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.
Ausztria és Magyar kalandozások · Magyar kalandozások és Stájerország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Ausztria és Magyarország · Magyarország és Stájerország ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Ausztria és Mura (Dráva) · Mura (Dráva) és Stájerország ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Ausztria és Német nyelv · Német nyelv és Stájerország ·
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Ausztria és Rába · Rába és Stájerország ·
Saint-germaini békeszerződés (1919)
Osztrák Köztársaság Állami Közlönye a Saint-germaini békeszerződés kihirdetéséről, 1920. július 21. Burgenland és Vas vármegye határának változása 1922-1923-ban. Emléktábla a Vas-hegyen. A saint-germaini békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként létrejött békeszerződés.
Ausztria és Saint-germaini békeszerződés (1919) · Saint-germaini békeszerződés (1919) és Stájerország ·
Salzburg (tartomány)
Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike.
Ausztria és Salzburg (tartomány) · Salzburg (tartomány) és Stájerország ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Ausztria és Szlovén nyelv · Stájerország és Szlovén nyelv ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Ausztria és Szlovénia · Stájerország és Szlovénia ·
V. István magyar király
V.
Ausztria és V. István magyar király · Stájerország és V. István magyar király ·
10. század
A 10.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ausztria és Stájerország
- Mi van a közös Ausztria és Stájerország
- Közötti hasonlóságok Ausztria és Stájerország
Összehasonlítását Ausztria és Stájerország
Ausztria 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Stájerország 64. Ami közös bennük 30, a Jaccard index 6.02% = 30 / (434 + 64).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria és Stájerország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
