Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ausztria és Osztrák örökös tartományok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ausztria és Osztrák örökös tartományok

Ausztria vs. Osztrák örökös tartományok

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.

Közötti hasonlóságok Ausztria és Osztrák örökös tartományok

Ausztria és Osztrák örökös tartományok 35 közös dolog (a Uniópédia): Alsó-Ausztria, Babenberg-ház, Bécs, Burgenland, Enns (folyó), Felső-Ausztria, Graz, Habsburg-család, Habsburg-ház, I. Ferenc József magyar király, I. Károly frank császár, I. Miksa német-római császár, I. Ottó német-római császár, I. Rudolf német király, II. Ottokár cseh király, Innsbruck, Karintia, Klagenfurt am Wörthersee, Krajna (Szlovénia), Linz, Magyarok, Magyarország, Napóleoni háborúk, Német-római Birodalom, Németország, Olaszország, Oszmán Birodalom, Osztrák Hercegség, Osztrák–Magyar Monarchia, Stájerország, ..., Svájc, Szlovénia, Tirol, Vorarlberg, Ybbs. Bővíteni index (5 több) »

Alsó-Ausztria

Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).

Alsó-Ausztria és Ausztria · Alsó-Ausztria és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Babenberg-ház

A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.

Ausztria és Babenberg-ház · Babenberg-ház és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Ausztria és Bécs · Bécs és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Burgenland

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.

Ausztria és Burgenland · Burgenland és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Enns (folyó)

Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.

Ausztria és Enns (folyó) · Enns (folyó) és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Felső-Ausztria

Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.

Ausztria és Felső-Ausztria · Felső-Ausztria és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Ausztria és Graz · Graz és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Ausztria és Habsburg-család · Habsburg-család és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Ausztria és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Ausztria és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

I. Károly frank császár

I.

Ausztria és I. Károly frank császár · I. Károly frank császár és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

I. Miksa német-római császár

I.

Ausztria és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

I. Ottó német-római császár

I.

Ausztria és I. Ottó német-római császár · I. Ottó német-római császár és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

I. Rudolf német király

I.

Ausztria és I. Rudolf német király · I. Rudolf német király és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

II. Ottokár cseh király

Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.

Ausztria és II. Ottokár cseh király · II. Ottokár cseh király és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Innsbruck

Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.

Ausztria és Innsbruck · Innsbruck és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Ausztria és Karintia · Karintia és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Klagenfurt am Wörthersee

Klagenfurt am Wörthersee, 2008-ig Klagenfurt, (szlovénül Celovec) osztrák város, Karintia szövetségi tartomány fővárosa.

Ausztria és Klagenfurt am Wörthersee · Klagenfurt am Wörthersee és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Krajna (Szlovénia)

Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.

Ausztria és Krajna (Szlovénia) · Krajna (Szlovénia) és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Linz

Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Ausztria és Linz · Linz és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Ausztria és Magyarok · Magyarok és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Ausztria és Magyarország · Magyarország és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Ausztria és Napóleoni háborúk · Napóleoni háborúk és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Ausztria és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Ausztria és Németország · Németország és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Ausztria és Olaszország · Olaszország és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Ausztria és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Osztrák Hercegség

Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.

Ausztria és Osztrák Hercegség · Osztrák örökös tartományok és Osztrák Hercegség · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Ausztria és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák örökös tartományok és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Ausztria és Stájerország · Osztrák örökös tartományok és Stájerország · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Ausztria és Svájc · Osztrák örökös tartományok és Svájc · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Ausztria és Szlovénia · Osztrák örökös tartományok és Szlovénia · Többet látni »

Tirol

Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.

Ausztria és Tirol · Osztrák örökös tartományok és Tirol · Többet látni »

Vorarlberg

Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb.

Ausztria és Vorarlberg · Osztrák örökös tartományok és Vorarlberg · Többet látni »

Ybbs

Az Ybbs a Duna jobb oldali mellékfolyója Ausztria Alsó-Ausztria tartományában.

Ausztria és Ybbs · Osztrák örökös tartományok és Ybbs · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ausztria és Osztrák örökös tartományok

Ausztria 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Osztrák örökös tartományok 78. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 6.84% = 35 / (434 + 78).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria és Osztrák örökös tartományok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »