Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ausztria és Habsburg Birodalom
Ausztria és Habsburg Birodalom 49 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, Abszolút monarchia, Albert magyar király, Babenberg-ház, Bécs, Bourbon-ház, Burgundia, Első világháború, Európa, Evangélikus kereszténység, Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), Habsburg-család, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Horvát nyelv, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc József magyar király, I. Ferenc magyar király, I. Lipót magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Rudolf német király, II. Fülöp spanyol király, II. József magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ottokár cseh király, III. Károly magyar király, IV. Károly magyar király, Kiegyezés, Latin nyelv, Magyar nyelv, ..., Mária Terézia magyar királynő, Napóleoni háborúk, Német Birodalom, Német nyelv, Német Szövetség, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Osztrák örökös tartományok, Osztrák Császárság, Osztrák Hercegség, Osztrák–Magyar Monarchia, Római katolikus egyház, Rudolf magyar király, Spanyol örökösödési háború, Spanyolország uralkodóinak listája, Szlovén nyelv, V. Ferdinánd magyar király, V. Károly német-római császár. Bővíteni index (19 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és Ausztria · A nyugati császárok listája és Habsburg Birodalom ·
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Abszolút monarchia és Ausztria · Abszolút monarchia és Habsburg Birodalom ·
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Albert magyar király és Ausztria · Albert magyar király és Habsburg Birodalom ·
Babenberg-ház
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.
Ausztria és Babenberg-ház · Babenberg-ház és Habsburg Birodalom ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Ausztria és Bécs · Bécs és Habsburg Birodalom ·
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Ausztria és Bourbon-ház · Bourbon-ház és Habsburg Birodalom ·
Burgundia
Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike.
Ausztria és Burgundia · Burgundia és Habsburg Birodalom ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Ausztria és Első világháború · Első világháború és Habsburg Birodalom ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Ausztria és Európa · Európa és Habsburg Birodalom ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Ausztria és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Habsburg Birodalom ·
Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.
Ausztria és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Habsburg Birodalom és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Ausztria és Habsburg-család · Habsburg Birodalom és Habsburg-család ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Ausztria és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Habsburg-ház ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Ausztria és Harmincéves háború · Habsburg Birodalom és Harmincéves háború ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Ausztria és Horvát nyelv · Habsburg Birodalom és Horvát nyelv ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Ausztria és I. Ferdinánd magyar király · Habsburg Birodalom és I. Ferdinánd magyar király ·
I. Ferenc József magyar király
I.
Ausztria és I. Ferenc József magyar király · Habsburg Birodalom és I. Ferenc József magyar király ·
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Ausztria és I. Ferenc magyar király · Habsburg Birodalom és I. Ferenc magyar király ·
I. Lipót magyar király
I.
Ausztria és I. Lipót magyar király · Habsburg Birodalom és I. Lipót magyar király ·
I. Miksa német-római császár
I.
Ausztria és I. Miksa német-római császár · Habsburg Birodalom és I. Miksa német-római császár ·
I. Rudolf német király
I.
Ausztria és I. Rudolf német király · Habsburg Birodalom és I. Rudolf német király ·
II. Fülöp spanyol király
II.
Ausztria és II. Fülöp spanyol király · Habsburg Birodalom és II. Fülöp spanyol király ·
II. József magyar király
II.
Ausztria és II. József magyar király · Habsburg Birodalom és II. József magyar király ·
II. Lajos magyar király
II.
Ausztria és II. Lajos magyar király · Habsburg Birodalom és II. Lajos magyar király ·
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
Ausztria és II. Ottokár cseh király · Habsburg Birodalom és II. Ottokár cseh király ·
III. Károly magyar király
III.
Ausztria és III. Károly magyar király · Habsburg Birodalom és III. Károly magyar király ·
IV. Károly magyar király
IV.
Ausztria és IV. Károly magyar király · Habsburg Birodalom és IV. Károly magyar király ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Ausztria és Kiegyezés · Habsburg Birodalom és Kiegyezés ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Ausztria és Latin nyelv · Habsburg Birodalom és Latin nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Ausztria és Magyar nyelv · Habsburg Birodalom és Magyar nyelv ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Ausztria és Mária Terézia magyar királynő · Habsburg Birodalom és Mária Terézia magyar királynő ·
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Ausztria és Napóleoni háborúk · Habsburg Birodalom és Napóleoni háborúk ·
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
Ausztria és Német Birodalom · Habsburg Birodalom és Német Birodalom ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Ausztria és Német nyelv · Habsburg Birodalom és Német nyelv ·
Német Szövetség
A Német Szövetség, a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815.
Ausztria és Német Szövetség · Habsburg Birodalom és Német Szövetség ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Ausztria és Német-római Birodalom · Habsburg Birodalom és Német-római Birodalom ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Ausztria és Orosz Birodalom · Habsburg Birodalom és Orosz Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Ausztria és Oszmán Birodalom · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom ·
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
Ausztria és Osztrák örökös tartományok · Habsburg Birodalom és Osztrák örökös tartományok ·
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Ausztria és Osztrák Császárság · Habsburg Birodalom és Osztrák Császárság ·
Osztrák Hercegség
Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.
Ausztria és Osztrák Hercegség · Habsburg Birodalom és Osztrák Hercegség ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Ausztria és Osztrák–Magyar Monarchia · Habsburg Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Ausztria és Római katolikus egyház · Habsburg Birodalom és Római katolikus egyház ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Ausztria és Rudolf magyar király · Habsburg Birodalom és Rudolf magyar király ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Ausztria és Spanyol örökösödési háború · Habsburg Birodalom és Spanyol örökösödési háború ·
Spanyolország uralkodóinak listája
Ez a lap Spanyolország uralkodóinak listáját tartalmazza.
Ausztria és Spanyolország uralkodóinak listája · Habsburg Birodalom és Spanyolország uralkodóinak listája ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Ausztria és Szlovén nyelv · Habsburg Birodalom és Szlovén nyelv ·
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Ausztria és V. Ferdinánd magyar király · Habsburg Birodalom és V. Ferdinánd magyar király ·
V. Károly német-római császár
V.
Ausztria és V. Károly német-római császár · Habsburg Birodalom és V. Károly német-római császár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ausztria és Habsburg Birodalom
- Mi van a közös Ausztria és Habsburg Birodalom
- Közötti hasonlóságok Ausztria és Habsburg Birodalom
Összehasonlítását Ausztria és Habsburg Birodalom
Ausztria 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg Birodalom 178. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 8.01% = 49 / (434 + 178).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria és Habsburg Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
