Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Australopithecus és Főemlősök
Australopithecus és Főemlősök 28 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Agy, Állatok, Család (rendszertan), Csimpánz, Előember, Elevenszülő emlősök, Ember, Emberfélék, Emberszerűek, Emlősök, Euarchontoglires, Faj, Gerinchúrosok, Gorilla, Homo erectus, Majomalkatúak, Majomember, Méhlepényesek, Miocén, Molekuláris biológia, Nagy-hasadékvölgy, Növények, Nem (rendszertan), Orrtükör nélküliek, Pávián, Pliocén, Populáció.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Australopithecus · Afrika és Főemlősök ·
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Agy és Australopithecus · Agy és Főemlősök ·
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Állatok és Australopithecus · Állatok és Főemlősök ·
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Australopithecus és Család (rendszertan) · Család (rendszertan) és Főemlősök ·
Csimpánz
A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik.
Australopithecus és Csimpánz · Csimpánz és Főemlősök ·
Előember
Az előember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük.
Australopithecus és Előember · Előember és Főemlősök ·
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Australopithecus és Elevenszülő emlősök · Elevenszülő emlősök és Főemlősök ·
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Australopithecus és Ember · Ember és Főemlősök ·
Emberfélék
Orangután és gorilla koponyája Az emberfélék vagy hominidák (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt a csimpánz, a gorilla és az orangután.
Australopithecus és Emberfélék · Emberfélék és Főemlősök ·
Emberszerűek
Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja.
Australopithecus és Emberszerűek · Emberszerűek és Főemlősök ·
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Australopithecus és Emlősök · Emlősök és Főemlősök ·
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Australopithecus és Euarchontoglires · Euarchontoglires és Főemlősök ·
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Australopithecus és Faj · Faj és Főemlősök ·
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Australopithecus és Gerinchúrosok · Főemlősök és Gerinchúrosok ·
Gorilla
A gorilla nem fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az emberekétől (és a csimpánzokétól).
Australopithecus és Gorilla · Főemlősök és Gorilla ·
Homo erectus
A Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”; néha azonosítva a Homo ergaster, azaz "munkás ember" fajjal) az emberi nem (Homo) egyik faja.
Australopithecus és Homo erectus · Főemlősök és Homo erectus ·
Majomalkatúak
A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.
Australopithecus és Majomalkatúak · Főemlősök és Majomalkatúak ·
Majomember
A majomember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az emberfélék evolúciójának egy szintjét értjük.
Australopithecus és Majomember · Főemlősök és Majomember ·
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Australopithecus és Méhlepényesek · Főemlősök és Méhlepényesek ·
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Australopithecus és Miocén · Főemlősök és Miocén ·
Molekuláris biológia
DNS szerkezeti képe, a kettős spirál, mint egy megcsavart létra Sematikus kapcsolat a biokémia, a genetika és a molekuláris biológia között A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása.
Australopithecus és Molekuláris biológia · Főemlősök és Molekuláris biológia ·
Nagy-hasadékvölgy
A Nagy-hasadékvölgy térképe A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Szír-Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik.
Australopithecus és Nagy-hasadékvölgy · Főemlősök és Nagy-hasadékvölgy ·
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Australopithecus és Növények · Főemlősök és Növények ·
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Australopithecus és Nem (rendszertan) · Főemlősök és Nem (rendszertan) ·
Orrtükör nélküliek
Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).
Australopithecus és Orrtükör nélküliek · Főemlősök és Orrtükör nélküliek ·
Pávián
A páviánok vagy babuinok (Papio) óvilági majmok, amelyek Afrikában és egy kis területen az Arab-félszigeten fordulnak elő.
Australopithecus és Pávián · Főemlősök és Pávián ·
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Australopithecus és Pliocén · Főemlősök és Pliocén ·
Populáció
A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Australopithecus és Főemlősök
- Mi van a közös Australopithecus és Főemlősök
- Közötti hasonlóságok Australopithecus és Főemlősök
Összehasonlítását Australopithecus és Főemlősök
Australopithecus 92 kapcsolatokat, ugyanakkor Főemlősök 111. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 13.79% = 28 / (92 + 111).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Australopithecus és Főemlősök. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
