Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64)
Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64) 13 közös dolog (a Uniópédia): Angolok, Ausztria, Esztergom, Franciaország, Franciák, Harmincéves háború, I. Szulejmán oszmán szultán, Lengyelek, Magyarok, Oszmán Birodalom, Svédek, Svédország, Vasvári béke.
Angolok
Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.
Angolok és Augusztus 10. · Angolok és Habsburg–török háború (1663–64) ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Augusztus 10. és Ausztria · Ausztria és Habsburg–török háború (1663–64) ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Augusztus 10. és Esztergom · Esztergom és Habsburg–török háború (1663–64) ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Augusztus 10. és Franciaország · Franciaország és Habsburg–török háború (1663–64) ·
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Augusztus 10. és Franciák · Franciák és Habsburg–török háború (1663–64) ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Augusztus 10. és Harmincéves háború · Habsburg–török háború (1663–64) és Harmincéves háború ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Augusztus 10. és I. Szulejmán oszmán szultán · Habsburg–török háború (1663–64) és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Augusztus 10. és Lengyelek · Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyelek ·
Magyarok
Nincs leírás.
Augusztus 10. és Magyarok · Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarok ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Augusztus 10. és Oszmán Birodalom · Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán Birodalom ·
Svédek
A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.
Augusztus 10. és Svédek · Habsburg–török háború (1663–64) és Svédek ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Augusztus 10. és Svédország · Habsburg–török háború (1663–64) és Svédország ·
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Augusztus 10. és Vasvári béke · Habsburg–török háború (1663–64) és Vasvári béke ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64)
- Mi van a közös Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64)
- Közötti hasonlóságok Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64)
Összehasonlítását Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64)
Augusztus 10. 253 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg–török háború (1663–64) 318. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 2.28% = 13 / (253 + 318).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Augusztus 10. és Habsburg–török háború (1663–64). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
