Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Atom és Kvantummechanika

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Atom és Kvantummechanika

Atom vs. Kvantummechanika

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait. A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Közötti hasonlóságok Atom és Kvantummechanika

Atom és Kvantummechanika 18 közös dolog (a Uniópédia): Anyag (fizika), Atommag, Elektromos töltés, Elektron, Elemi részecske, Ernest Rutherford, Fizika, Hidrogén, Isaac Newton, Joseph John Thomson, Kovalens kötés, Max Planck, Molekula, Neutron, Niels Bohr, Proton, Radioaktivitás, Rutherford-kísérlet.

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Anyag (fizika) és Atom · Anyag (fizika) és Kvantummechanika · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Atom és Atommag · Atommag és Kvantummechanika · Többet látni »

Elektromos töltés

Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.

Atom és Elektromos töltés · Elektromos töltés és Kvantummechanika · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Atom és Elektron · Elektron és Kvantummechanika · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Atom és Elemi részecske · Elemi részecske és Kvantummechanika · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

Atom és Ernest Rutherford · Ernest Rutherford és Kvantummechanika · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Atom és Fizika · Fizika és Kvantummechanika · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Atom és Hidrogén · Hidrogén és Kvantummechanika · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Atom és Isaac Newton · Isaac Newton és Kvantummechanika · Többet látni »

Joseph John Thomson

Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.

Atom és Joseph John Thomson · Joseph John Thomson és Kvantummechanika · Többet látni »

Kovalens kötés

Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).

Atom és Kovalens kötés · Kovalens kötés és Kvantummechanika · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Atom és Max Planck · Kvantummechanika és Max Planck · Többet látni »

Molekula

Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Atom és Molekula · Kvantummechanika és Molekula · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Atom és Neutron · Kvantummechanika és Neutron · Többet látni »

Niels Bohr

Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.

Atom és Niels Bohr · Kvantummechanika és Niels Bohr · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Atom és Proton · Kvantummechanika és Proton · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Atom és Radioaktivitás · Kvantummechanika és Radioaktivitás · Többet látni »

Rutherford-kísérlet

''Fent:'' Várt eredmény: az alfa-részecske az atom szilvapuding modellje szerint eltérülés nélkül menne át az atomon. ''Lent:'' Megfigyelt eredmény: a részecskék kis hányada térült el, mely egy kis koncentrált pozitív töltésű részre utal. A Rutherford-kísérlet vagy Geiger–Marsden-kísérlet Ernest Rutherford vezetése alatt Manchesteri Egyetemen 1909 és 1911 között Hans Geiger és Ernest Marsden által elvégzett, az anyag szerkezetének felderítésére szolgáló szóráskísérletek elnevezése.

Atom és Rutherford-kísérlet · Kvantummechanika és Rutherford-kísérlet · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Atom és Kvantummechanika

Atom 60 kapcsolatokat, ugyanakkor Kvantummechanika 170. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 7.83% = 18 / (60 + 170).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Atom és Kvantummechanika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »