Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
169 kapcsolatok: Agora, Aigoszpotamoi csata, Aiszkhülosz, Akadémia (Platón), Akropolisz, Akropolisz (Athén), Alkibiadész, Anatólia, Arész, Areioszpagosz, Argosz (város), Arisztokrácia, Arisztophanész, Arisztotelész, Arkhón, Athén, Athéné, Athéni népgyűlés, Attika, Avarok, Baszileusz, Bizánci Birodalom, Bizánci művészet, Bulé, Déloszi Szövetség, Démoszthenész, Dór vándorlás, Demokrácia, Drakón (athéni politikus), Eiréné bizánci császárnő, Elgin-márványok, Epameinóndasz, Európa, Európai Unió, Euripidész, Filippikák, Görög filozófia, Görög mitológia, Görög polgárháború, Görögország, Hadrianus római császár, Halálbüntetés, Hérodotosz, Hellenisztikus civilizáció, Hipparkhosz (Peiszisztratosz fia), Hippiasz athéni türannosz, I. e. 1. évezred, I. e. 12. század, I. e. 14. század, I. e. 146, ..., I. e. 3. évezred, I. e. 338, I. e. 362, I. e. 371, I. e. 387, I. e. 395, I. e. 4. század, I. e. 403, I. e. 404, I. e. 405, I. e. 415, I. e. 421, I. e. 431, I. e. 480, I. e. 487, I. e. 490, I. e. 499, I. e. 5. század, I. e. 510, I. e. 514, I. e. 527, I. e. 570-es évek, I. e. 594, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Ottó görög király, Ión felkelés, Iónok, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Itália, Középkor, Keresztes háborúk, Khairóneiai csata, Kimón (Miltiadész fia), Kleiszthenész, Konstantinápoly, Korinthosz, Latin Császárság, Lükeion, Lüszandrosz, Leuktrai csata, Makedónia, Manzikerti csata, Marathóni csata, Második világháború, Mükéné, Mükénéi kultúra, Metoikosz, Miltiadész, Mindennapi élet Athénban Periklész korában, Nero római császár, Olimpiai játékok, Oszmán Birodalom, Parthenón, Pülosz, Peiszisztratosz athéni türannosz, Peloponnészoszi háború, Peloponnészoszi Szövetség, Periklész, Perzsa Birodalom, Phülé, Pheidiasz, Pheidiász, Platón, Plutarkhosz, Polisz, Politész, Római Birodalom, Spárta, Status quo, Szalamiszi csata, Szókratész, Szürakuszai, Szelek tornya, Szimónidész, Szokásjog, Szolón, Szolóni alkotmány, Szophoklész, Sztratégosz, Törökország, Türannosz, Thébai, Thészeusz, Themisztoklész, Thuküdidész, Trittüsz, Velencei Köztársaság, Xenophón, Zsarnokölők, 1071, 11. század, 12. század, 1204, 14. század, 1453, 1458, 1687, 17. század, 1778, 1801, 1805, 1822, 1826, 1832, 1833, 1862, 19. század, 1921, 1944, 1981, 1996, 529, 600, 7. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (119 több) »
Agora
Az athéni agora Az ókori Agora romjai Athénban Az agora az ókori Görögországban piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere.
Új!!: Athén története és Agora · Többet látni »
Aigoszpotamoi csata
Az aigoszpotamoi csata i. e. 405-ben a peloponnészoszi háború döntő csatája volt, a háború befejező, dekeleai szakaszában, melynek eredményeként Athén kénytelen volt Spárta előtt meghódolni.
Új!!: Athén története és Aigoszpotamoi csata · Többet látni »
Aiszkhülosz
Aiszkhülosz (görögül Αἰσχύλος,; Eleuszisz, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456) görög tragédiaköltő, „a tragédia atyja”.
Új!!: Athén története és Aiszkhülosz · Többet látni »
Akadémia (Platón)
Az Akadémia az ókori Athéntól északra Az Akadémia (görögül: Ακαδημία) Platón filozófiai iskolája, nevét az Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfaligetről kapta.
Új!!: Athén története és Akadémia (Platón) · Többet látni »
Akropolisz
athéni akropolisz Az akropolisz (görögül: felsőváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvára volt.
Új!!: Athén története és Akropolisz · Többet látni »
Akropolisz (Athén)
Görögországban az athéni Akropolisz a város belső területén található, az ókorból származó épületegyüttes, az európai civilizáció és demokrácia jelképe, az emberi alkotógéniusz egyik legnagyobb alkotása.
Új!!: Athén története és Akropolisz (Athén) · Többet látni »
Alkibiadész
Alkibiadész (teljes nevén: Alkibiadész, Kleiniász fia, a Szkambonidai démoszból; ógörögül Ἀλκιβιάδης; kb. i. e. 450 – i. e. 404), athéni államférfi és hadvezér, aki a peloponnészoszi háborúban játszott jelentős szerepet.
Új!!: Athén története és Alkibiadész · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Athén története és Anatólia · Többet látni »
Arész
Arész, illetve római megfelelője, Mars a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke.
Új!!: Athén története és Arész · Többet látni »
Areioszpagosz
Az Areioszpagosz az Akropolisz felől Az Areioszpagosz vagy Areiosz Pagosz (görögül Ἄρειος Πάγος, elavult magyar írásmóddal Areopág) Athénban az Akropolisztól északnyugatra emelkedő domb ókori görög elnevezése, tkp.
Új!!: Athén története és Areioszpagosz · Többet látni »
Argosz (város)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Argosz (település).
Új!!: Athén története és Argosz (város) · Többet látni »
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: Athén története és Arisztokrácia · Többet látni »
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Új!!: Athén története és Arisztophanész · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Athén története és Arisztotelész · Többet látni »
Arkhón
Az arkhón vezető állami tisztségviselő volt az ókori görög városokban, főleg Athénban.
Új!!: Athén története és Arkhón · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Athén története és Athén · Többet látni »
Athéné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pallasz Athéné.
Új!!: Athén története és Athéné · Többet látni »
Athéni népgyűlés
#ÁTIRÁNYÍTÁS ekklészia.
Új!!: Athén története és Athéni népgyűlés · Többet látni »
Attika
Attika régió elhelyezkedése Görögországban Attika (görögül Αττική) egyike Görögország 7 decentralizált régiójának.
Új!!: Athén története és Attika · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Athén története és Avarok · Többet látni »
Baszileusz
Baszileusznak (görögül: Βασιλεύς vagy Βασίλειος) nevezték az ókori görög világban a mükénéi uralkodók, a wanaxok bukása után fölemelkedett faluközösségi vezetőket (a mükénéi forrásokban quasireu), a görög sötét kortól kezdve királyokat.
Új!!: Athén története és Baszileusz · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Athén története és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Bizánci művészet
Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.
Új!!: Athén története és Bizánci művészet · Többet látni »
Bulé
A bulé (görög βουλή; többes szám βουλαί) az ókori Görögország poliszait (Gr. πολις, többes száma πολεις) vagy poliszszövetség napi ügyeit vivő tanács neve volt.
Új!!: Athén története és Bulé · Többet látni »
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Új!!: Athén története és Déloszi Szövetség · Többet látni »
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Új!!: Athén története és Démoszthenész · Többet látni »
Dór vándorlás
A dór vándorlás annak a főleg régészeti úton megfigyelhető jelenségnek a neve, aminek során a görög sötét korban a korábbi mükénéi civilizáció központi és déli, valamint a minószi civilizáció területeit a későbbi dórokkal azonosítható nyelvi és tárgyi kultúra váltotta fel az i. e. 12. századtól kezdődően.
Új!!: Athén története és Dór vándorlás · Többet látni »
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Új!!: Athén története és Demokrácia · Többet látni »
Drakón (athéni politikus)
Drakón (Kr. e. 7. század) Kr.
Új!!: Athén története és Drakón (athéni politikus) · Többet látni »
Eiréné bizánci császárnő
Eiréné solidusa, rajta az egyébként ritkán használt baszilissza (bASILISSH) címmel Szent Eiréné, magyarosan Iréne vagy Irén (uralkodott 797. augusztus 15. – 802. október 31.) a Bizánci Birodalom császárnője, IV. León felesége és VI. Kónsztantinosz anyja, régense, társuralkodója és megvakíttatója.
Új!!: Athén története és Eiréné bizánci császárnő · Többet látni »
Elgin-márványok
Az Elgin-márványok egy darabja: szoborcsoport a Parthenon keleti homlokzatáról Az Elgin-márványok az athéni Akropolisz épületeinek azon márványból készült szobrai és domborművei, amelyeket 1801-1812 között Lord Elgin vásárolt meg a Görögországban akkor uralkodó törököktől és szállított Londonba.
Új!!: Athén története és Elgin-márványok · Többet látni »
Epameinóndasz
Epameinóndasz (görög: Ἐπαμεινώνδας) (kb. i. e. 418 – i. e. 362 július 3.) thébai hadvezér és államférfi, aki Thébát a Spártának alávetett állapotból az antik Görögország hegemón hatalmává tette.
Új!!: Athén története és Epameinóndasz · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Athén története és Európa · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Athén története és Európai Unió · Többet látni »
Euripidész
Еuripidész arcképe Euripidész (Szalamisz szigete, i. e. 480 – Arethusza?, i. e. 406) görög tragédiaköltő, Aiszkhülosz és Szophoklész mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike.
Új!!: Athén története és Euripidész · Többet látni »
Filippikák
#ÁTIRÁNYÍTÁS filippika.
Új!!: Athén története és Filippikák · Többet látni »
Görög filozófia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Görögország#Filozófia.
Új!!: Athén története és Görög filozófia · Többet látni »
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Új!!: Athén története és Görög mitológia · Többet látni »
Görög polgárháború
A görög függetlenségi és polgárháború 1942-től 1949-ig tartott, amelynek során a kommunista erők hadserege (ELASZ) megpróbálta fegyverrel elfoglalni egész Görögországot.
Új!!: Athén története és Görög polgárháború · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Athén története és Görögország · Többet látni »
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Új!!: Athén története és Hadrianus római császár · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: Athén története és Halálbüntetés · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Athén története és Hérodotosz · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: Athén története és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hipparkhosz (Peiszisztratosz fia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hipparkhosz athéni türannosz.
Új!!: Athén története és Hipparkhosz (Peiszisztratosz fia) · Többet látni »
Hippiasz athéni türannosz
Hippiasz (uralkodott Kr. e. 527 – 510) Athén második, egyben utolsó türannosza, Peiszisztratosz legidősebb fia volt.
Új!!: Athén története és Hippiasz athéni türannosz · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Athén története és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Athén története és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Új!!: Athén története és I. e. 14. század · Többet látni »
I. e. 146
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 146 · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 338
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 338 · Többet látni »
I. e. 362
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 362 · Többet látni »
I. e. 371
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 371 · Többet látni »
I. e. 387
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 387 · Többet látni »
I. e. 395
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 395 · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Athén története és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 403
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 403 · Többet látni »
I. e. 404
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 404 · Többet látni »
I. e. 405
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 405 · Többet látni »
I. e. 415
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 415 · Többet látni »
I. e. 421
Az athéni Nikiasz, az arisztokraták pártjának vezetője és Pleisztoanax spártai király megköti Nikiasz békéjét, amellyel ideiglenesen véget vetnek a peloponnészoszi háborúnak.
Új!!: Athén története és I. e. 421 · Többet látni »
I. e. 431
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 431 · Többet látni »
I. e. 480
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 480 · Többet látni »
I. e. 487
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 487 · Többet látni »
I. e. 490
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 490 · Többet látni »
I. e. 499
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 499 · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 5. század · Többet látni »
I. e. 510
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 510 · Többet látni »
I. e. 514
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 514 · Többet látni »
I. e. 527
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 527 · Többet látni »
I. e. 570-es évek
Évszázadok: i. e. 7. század – i. e. 6. század – i. e. 5. század Évtizedek: i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek – i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek Évek: i. e. 579 – i. e. 578 – i. e. 577 – i. e. 576 – i. e. 575 – i. e. 574 – i. e. 573 – i. e. 572 – i. e. 571 – i. e. 570.
Új!!: Athén története és I. e. 570-es évek · Többet látni »
I. e. 594
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 594 · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és I. e. 7. század · Többet látni »
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Új!!: Athén története és I. e. 8. század · Többet látni »
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.
Új!!: Athén története és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »
I. Ottó görög király
Wittelsbach Ottó (görögül: Ὄθων Α', Βασιλεὺς τῆς Ἑλλάδος, Salzburg, 1815. június 1. – Bamberg, 1867. július 26.) 1833-tól 1862-ig Görögország királya a Wittelsbach-házból.
Új!!: Athén története és I. Ottó görög király · Többet látni »
Ión felkelés
Az ión felkelés alatt az i. e. 499–493 közötti, a perzsa uralom elleni görög lázadásokat kell érteni, melyek Iónia, Aiolisz, Dórisz, Kária és Küprosz (Ciprus) területén törtek ki.
Új!!: Athén története és Ión felkelés · Többet látni »
Iónok
𐎹𐎢𐎴, ''Yaunā'')https://www.livius.org/sources/content/achaemenid-royal-inscriptions/dna/? I. Dareiosz, DNa felirat, 28. sor a Achaemenidák hadserege, i. e. 480 körül. I. Xerxész sírdombormű. Az iónok (Ἴωνες, Íōnes, Ἴων, Íōn) a Hellasz négy alapító törzsének egyike (a dórokkal, akhájokkal és aiolokkal együtt).
Új!!: Athén története és Iónok · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Athén története és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Athén története és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Athén története és Itália · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Athén története és Középkor · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Athén története és Keresztes háborúk · Többet látni »
Khairóneiai csata
I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.
Új!!: Athén története és Khairóneiai csata · Többet látni »
Kimón (Miltiadész fia)
Kimón, (i. e. 510 k., Athén – i. e. 449, Kítion, Ciprus) athéni hadvezér és államférfi.
Új!!: Athén története és Kimón (Miltiadész fia) · Többet látni »
Kleiszthenész
Kleiszthenész (i. e. 570 – 508) arisztokrata származású athéni politikus az i. e. 6. században.
Új!!: Athén története és Kleiszthenész · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Athén története és Konstantinápoly · Többet látni »
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Új!!: Athén története és Korinthosz · Többet látni »
Latin Császárság
A Latin Császárságot (latin nevén Romania) a negyedik keresztes hadjárat után hozták létre a keresztes lovagok 1204 márciusában.
Új!!: Athén története és Latin Császárság · Többet látni »
Lükeion
A Lükeion (latinosan lyceum) egy ókori görög, filozófiai jellegű oktatást adó gümnaszion volt Athénban, melyet Arisztotelész, az Athénban élő filozófus alapított i. e. 335-ben.
Új!!: Athén története és Lükeion · Többet látni »
Lüszandrosz
Lüszandrosz (? – i. e. 395, görögül:Λύσανδρος) a spártai flotta parancsnoka volt az athéniak ellen aigoszpotamoi csatában i. e. 405-ben, amely eldöntötte a peloponnészoszi háború végkimenetelét, miután Lüszandrosz a következő évben Athént is bevette.
Új!!: Athén története és Lüszandrosz · Többet látni »
Leuktrai csata
A leuktrai csata ütközet volt Kr. e. 371-ben a boiótiai Leuktra falu közelében, amelyben Thébai döntő vereséget mért a támadó spártaiakra, örökre véget vetve Lakedaimón (Spárta) görög hegemóniájának és előkészítve a terepet a makedón nagyhatalom felemelkedése számára.
Új!!: Athén története és Leuktrai csata · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Athén története és Makedónia · Többet látni »
Manzikerti csata
A manzikerti csata (modern) 1071.
Új!!: Athén története és Manzikerti csata · Többet látni »
Marathóni csata
A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben.
Új!!: Athén története és Marathóni csata · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Athén története és Második világháború · Többet látni »
Mükéné
Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.
Új!!: Athén története és Mükéné · Többet látni »
Mükénéi kultúra
Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.
Új!!: Athén története és Mükénéi kultúra · Többet látni »
Metoikosz
A metoikosz („együttlakó”) az ókori Athénban generációk óta ott élő, betelepült idegen (de görög) vagy felszabadított rabszolga származású egyén volt, aki életmódjában a teljes jogú polgárok (politész) életét élte, gazdaságilag és kulturálisan asszimilálódott, de politikai jogokkal nem rendelkezett.
Új!!: Athén története és Metoikosz · Többet látni »
Miltiadész
Miltiadész (görög Μιλτιάδης, kb. i. e. 555/550 – Athén, i. e. 489) athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.
Új!!: Athén története és Miltiadész · Többet látni »
Mindennapi élet Athénban Periklész korában
Az ókori Athén mindennapi élete az i. e. 5. századra, Periklész korára, például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is.
Új!!: Athén története és Mindennapi élet Athénban Periklész korában · Többet látni »
Nero római császár
Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven: Nero császár, (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – Róma, 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-ától haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, Cnaeus Domitius Ahenobarbus és az ifjabb Agrippina gyermeke volt.
Új!!: Athén története és Nero római császár · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Athén története és Olimpiai játékok · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Athén története és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Parthenón
A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszban áll, Iktinosz és Kallikratész tervei alapján építettek egy korábbi templom, az archaikus Hekatompedon helyére.
Új!!: Athén története és Parthenón · Többet látni »
Pülosz
Egy fürdőkád a püloszi palotában Pülosz a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye.
Új!!: Athén története és Pülosz · Többet látni »
Peiszisztratosz athéni türannosz
Peiszisztratosz (Braurón, Kr. e. 600 k. – Athén, Kr. e. 527) ókori görög politikus, athéni arisztokrata, a polisz első türannosza volt.
Új!!: Athén története és Peiszisztratosz athéni türannosz · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Athén története és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Peloponnészoszi Szövetség
(http://sharemap.org/public/Ancient_peloponnese interaktív változata) A Peloponnészoszi Szövetség vagy Peloponnészoszi Liga egy katonai-politikai szövetség, koinon volt a Peloponnészoszi-félszigeten Spárta városának vezetésével az i. e. 6. és az i. e. 4. század között.
Új!!: Athén története és Peloponnészoszi Szövetség · Többet látni »
Periklész
Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.
Új!!: Athén története és Periklész · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Athén története és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Phülé
A phülé (görög φυλή, klán, faj, nép, az ógörög φυεσθαι – ered, származik igéből) görög "törzs", ami másodlagosan a poliszképződés során alakult ki.
Új!!: Athén története és Phülé · Többet látni »
Pheidiasz
„Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. e. 500 – i. e. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja.
Új!!: Athén története és Pheidiasz · Többet látni »
Pheidiász
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pheidiasz.
Új!!: Athén története és Pheidiász · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Athén története és Platón · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: Athén története és Plutarkhosz · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Athén története és Polisz · Többet látni »
Politész
A politész a poliszok (városállamok) teljes jogú polgárainak megnevezése volt az Antik Görögországban.
Új!!: Athén története és Politész · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Athén története és Római Birodalom · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: Athén története és Spárta · Többet látni »
Status quo
Status quo egy latin kifejezés, jelentése „fennálló állapot”.
Új!!: Athén története és Status quo · Többet látni »
Szalamiszi csata
A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban, a szalamiszi tengerszorosban lezajlott tengeri ütközet, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög–perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.
Új!!: Athén története és Szalamiszi csata · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Athén története és Szókratész · Többet látni »
Szürakuszai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Siracusa Kategória:Ókori görög gyarmatvárosok.
Új!!: Athén története és Szürakuszai · Többet látni »
Szelek tornya
A Szelek tornya A Szelek tornya Athénban található nyolcszögletű, márványból készült toronyszerű építmény, amelynek oldalait faragott ábrák díszítik.
Új!!: Athén története és Szelek tornya · Többet látni »
Szimónidész
Szimónidész (görögül Σιμωνίδης, Kr. e. 557/556 – Akragasz, Kr. e. 468/467) ókori görög költő, akinek életművéből mindössze 150 töredék maradt ránk.
Új!!: Athén története és Szimónidész · Többet látni »
Szokásjog
A szokásjog egy adott társadalmi környezetben objektíven ellenőrizhető, kialakult magatartásmintát jelent.
Új!!: Athén története és Szokásjog · Többet látni »
Szolón
Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt.
Új!!: Athén története és Szolón · Többet látni »
Szolóni alkotmány
Szolón A szolóni alkotmány i. e. 594-ben került bevezetésre, amikor is Athénban Szolónt választják arkhónnak és egyben közvetítőnek a démosz és az arisztokrácia között.
Új!!: Athén története és Szolóni alkotmány · Többet látni »
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Új!!: Athén története és Szophoklész · Többet látni »
Sztratégosz
A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben „tábornok” jelentésben használatos.
Új!!: Athén története és Sztratégosz · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Athén története és Törökország · Többet látni »
Türannosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Türannisz.
Új!!: Athén története és Türannosz · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: Athén története és Thébai · Többet látni »
Thészeusz
Thészeusz legyőzi a Minótauroszt Peirithoosz, Thészeusz és Hippolüté (antik vázakép) Thészeusz (görög betűkkel Θησεύς) az ókori görögök egyik legnagyobb hérósza, Athén királya.
Új!!: Athén története és Thészeusz · Többet látni »
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Új!!: Athén története és Themisztoklész · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: Athén története és Thuküdidész · Többet látni »
Trittüsz
A trittüsz („harmad”) az ókori Athén egyik közigazgatási egysége volt.
Új!!: Athén története és Trittüsz · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Athén története és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: Athén története és Xenophón · Többet látni »
Zsarnokölők
A ''Zsarnokölők'' (római kori másolat a Nápolyi Múzeumban) A Zsarnokölők elnevezésű ókori görög szoborcsoport Anténór görög szobrász alkotása.
Új!!: Athén története és Zsarnokölők · Többet látni »
1071
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1071 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Athén története és 11. század · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Athén története és 12. század · Többet látni »
1204
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1204 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Athén története és 14. század · Többet látni »
1453
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1453 · Többet látni »
1458
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1458 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Athén története és 1687 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Athén története és 17. század · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1778 · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1801 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1805 · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1822 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Athén története és 1826 · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1832 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Athén története és 1833 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1862 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Athén története és 19. század · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1921 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1944 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1981 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 1996 · Többet látni »
529
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 529 · Többet látni »
600
Nincs leírás.
Új!!: Athén története és 600 · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Athén története és 7. század · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: Athén története és 8. század · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Athén története és 9. század · Többet látni »
