Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: Abszolút fekete test, Albert A. Michelson, Albert Einstein, Algol (csillag), Annalen der Physik, Arcturus, Arno Penzias, Arthur Eddington, Ősrobbanás, Ógyalla, Berlini Egyetem, Bothkamp, Cecilia Payne, Csillag, Csillagászat, Csillagászati színképelemzés, Csillagászati színképosztályozás, Doppler-effektus, Edwin Hubble, Einstein, Ernst Mach, Fehér törpe, Feketetest-sugárzás, Fizika, Fizikai Nobel-díj, Fotometria a csillagászatban, Fraunhofer-vonalak, Fred Hoyle, Galaxis, Görög ábécé, George Gamow, Gothard Jenő, Gustav Robert Kirchhoff, Hans Albrecht Bethe, Hélium, Hőmérséklet, Henry Norris Russell, Hermann Carl Vogel, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Karl Friedrich Zöllner, Kettőscsillag, Kiel, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Lovas István (fizikus), Luminozitás, Magfúzió, Mágneses mező, Május 29., Michelson–Morley-kísérlet, ..., Napfogyatkozás, Norman Lockyer, Potsdam, Procyon (csillag), Protuberancia, Rigel, Robert Henry Dicke, Robert Wilhelm Bunsen, Robert Woodrow Wilson, São Tomé és Príncipe, Sirius, Speciális relativitáselmélet, Spektroszkópia, Spica, Stefan–Boltzmann-törvény, Színkép, Tömeg, Termodinamika, Tittel Pál, Változócsillag, Vöröseltolódás, Wien-féle eltolódási törvény, Wilhelm Wien, Wilson-hegyi Obszervatórium, 1879, 1882, 1919, 1929. Bővíteni index (28 több) »
Abszolút fekete test
#ÁTIRÁNYÍTÁS feketetest-sugárzás.
Új!!: Asztrofizika és Abszolút fekete test · Többet látni »
Albert A. Michelson
Albert Abraham Michelson (Strzelno, 1852. december 19. – Pasadena, Kalifornia, 1931. május 9.) amerikai fizikus, 1907-ben első amerikaiként kapott Nobel-díjat a Michelson–Morley-kísérletért.
Új!!: Asztrofizika és Albert A. Michelson · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Asztrofizika és Albert Einstein · Többet látni »
Algol (csillag)
Az Algol (Béta Persei, Beta Per, β Persei, β Per, Démoncsillag) egy fehér csillag, a második legfényesebb a Perseus csillagképben.
Új!!: Asztrofizika és Algol (csillag) · Többet látni »
Annalen der Physik
A több mint 200 éve megjelenő Annalen der Physik az egyik legjelentősebb tudományos folyóirat.
Új!!: Asztrofizika és Annalen der Physik · Többet látni »
Arcturus
Az Arcturus (más nevein: α Boo, α Bootis; magyarul: a Medve Őre) vörös óriás, az Ökörhajcsár csillagkép legfényesebb és az északi égbolt harmadik legfényesebb csillaga.
Új!!: Asztrofizika és Arcturus · Többet látni »
Arno Penzias
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arno Allan Penzias.
Új!!: Asztrofizika és Arno Penzias · Többet látni »
Arthur Eddington
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arthur Stanley Eddington.
Új!!: Asztrofizika és Arthur Eddington · Többet látni »
Ősrobbanás
Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.
Új!!: Asztrofizika és Ősrobbanás · Többet látni »
Ógyalla
Ógyalla (szlovákul Hurbanovo, korábban Stará Ďala, németül Altdala) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Új!!: Asztrofizika és Ógyalla · Többet látni »
Berlini Egyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Humboldt Egyetem.
Új!!: Asztrofizika és Berlini Egyetem · Többet látni »
Bothkamp
Bothkamp település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban.
Új!!: Asztrofizika és Bothkamp · Többet látni »
Cecilia Payne
Cecilia Payne (teljes leánynevén Cecilia Helena Payne, asszonynevén Cecilia Helena Payne-Gaposhkin) (Wendover, Buckinghamshire, Anglia, 1900. május 10. – Cambridge, Massachusetts, 1979. december 7.) brit származású amerikai csillagász.
Új!!: Asztrofizika és Cecilia Payne · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Asztrofizika és Csillag · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Asztrofizika és Csillagászat · Többet látni »
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Új!!: Asztrofizika és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »
Csillagászati színképosztályozás
Spirituszláng és spektruma Lángfestés nátrium-karbonáttal A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.
Új!!: Asztrofizika és Csillagászati színképosztályozás · Többet látni »
Doppler-effektus
A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.
Új!!: Asztrofizika és Doppler-effektus · Többet látni »
Edwin Hubble
Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.
Új!!: Asztrofizika és Edwin Hubble · Többet látni »
Einstein
#ÁTIRÁNYÍTÁS Albert Einstein.
Új!!: Asztrofizika és Einstein · Többet látni »
Ernst Mach
Ernst Mach (1900) Ernst Waldfried Josef Wenzel Mach (Chirlitz-Turas, császári Osztrák Birodalom, 1838. február 18. – Vaterstetten, 1916. február 19.) morvaországi osztrák fizikus, filozófus, akinek felfogása volt, hogy minden tudás a tapasztalatból származik.
Új!!: Asztrofizika és Ernst Mach · Többet látni »
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Új!!: Asztrofizika és Fehér törpe · Többet látni »
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Új!!: Asztrofizika és Feketetest-sugárzás · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Asztrofizika és Fizika · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Asztrofizika és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fotometria a csillagászatban
Insturct1.cit.cornell.edu Eclipse A fotometria a csillagászatban egy módszer, a fényességmérés, más néven fotometria tudományának alkalmazása a távoli égitestek tulajdonságainak vizsgálatára.
Új!!: Asztrofizika és Fotometria a csillagászatban · Többet látni »
Fraunhofer-vonalak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fraunhofer-féle vonalak.
Új!!: Asztrofizika és Fraunhofer-vonalak · Többet látni »
Fred Hoyle
Sir Fred Hoyle (1915. június 24. – 2001. augusztus 20.) angol kozmológus, matematikus-csillagász.
Új!!: Asztrofizika és Fred Hoyle · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Asztrofizika és Galaxis · Többet látni »
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Új!!: Asztrofizika és Görög ábécé · Többet látni »
George Gamow
Gamow sírja Boulderben (Colorado) a Green Mountain temetőben George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.
Új!!: Asztrofizika és George Gamow · Többet látni »
Gothard Jenő
Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.) gépészmérnök, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Asztrofizika és Gothard Jenő · Többet látni »
Gustav Robert Kirchhoff
Gustav Robert Kirchhoff (Poroszország, Königsberg, 1824. március 12. – Berlin, 1887. október 17.) német fizikus.
Új!!: Asztrofizika és Gustav Robert Kirchhoff · Többet látni »
Hans Albrecht Bethe
Hans Albrecht Bethe (Strasbourg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Új!!: Asztrofizika és Hans Albrecht Bethe · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Asztrofizika és Hélium · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Asztrofizika és Hőmérséklet · Többet látni »
Henry Norris Russell
#ÁTIRÁNYÍTÁS Henry Russell (csillagász).
Új!!: Asztrofizika és Henry Norris Russell · Többet látni »
Hermann Carl Vogel
Sírköve a potsdami Einsteinparkban a nagy refraktor mögött Hermann Carl Vogel (Hermann Karl Vogel; Lipcse, Szászország 1841. április 3. – Potsdam, 1907. augusztus 13.) német csillagász, Edward Charles Pickering mellett a kettőscsillagok színképelemzésének másik úttörője.
Új!!: Asztrofizika és Hermann Carl Vogel · Többet látni »
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Új!!: Asztrofizika és Hertzsprung–Russell-diagram · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Asztrofizika és Hidrogén · Többet látni »
Karl Friedrich Zöllner
Karl Friedrich Zöllner (Berlin, 1834. november 8. – Lipcse, 1882. április 25.) német asztrofizikus, a csillagászati fotometria korszerűsítője.
Új!!: Asztrofizika és Karl Friedrich Zöllner · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Asztrofizika és Kettőscsillag · Többet látni »
Kiel
Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Asztrofizika és Kiel · Többet látni »
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.
Új!!: Asztrofizika és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »
Lovas István (fizikus)
Lovas István (ered. Leboniczki Tibor) (Gyöngyöshalász, 1931. október 1. – Budapest, 2014. március 30.) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Asztrofizika és Lovas István (fizikus) · Többet látni »
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Új!!: Asztrofizika és Luminozitás · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Asztrofizika és Magfúzió · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Asztrofizika és Mágneses mező · Többet látni »
Május 29.
Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.
Új!!: Asztrofizika és Május 29. · Többet látni »
Michelson–Morley-kísérlet
A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét.
Új!!: Asztrofizika és Michelson–Morley-kísérlet · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Asztrofizika és Napfogyatkozás · Többet látni »
Norman Lockyer
1891-ben Sir Joseph Norman Lockyer (1836. május 17. – 1920. augusztus 16.) a Királyi Természettudományos Társaság tagja, angol fizikus, amatőr, majd hivatásos csillagász.
Új!!: Asztrofizika és Norman Lockyer · Többet látni »
Potsdam
Potsdam város Németországban, Brandenburg szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Asztrofizika és Potsdam · Többet látni »
Procyon (csillag)
A ''Kis Kutya'' csillagkép Procyon (ejtsd: proküon) (α Canis Minoris), a Kis Kutya csillagkép legfényesebb csillaga.
Új!!: Asztrofizika és Procyon (csillag) · Többet látni »
Protuberancia
Protuberancia a Napon. A sötét égbolt háttere előtt világosnak, a napkorong előtt viszont azt eltakarva sötétnek látszik. A protuberancia a napkoronában lebegő vagy mozgó, környezeténél sokkal sűrűbb és hűvösebb felhő.
Új!!: Asztrofizika és Protuberancia · Többet látni »
Rigel
A Rigel mérete a Naphoz (balra) viszonyítva A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali.
Új!!: Asztrofizika és Rigel · Többet látni »
Robert Henry Dicke
Robert Henry Dicke, Robert H. Dicke (Saint Louis, Missouri, 1916. május 6. – Princeton, New Jersey, 1997. március 4.) amerikai fizikus.
Új!!: Asztrofizika és Robert Henry Dicke · Többet látni »
Robert Wilhelm Bunsen
Robert Wilhelm Eberhard Bunsen (Göttingen, 1811. március 31. – Heidelberg, 1899. augusztus 16.) német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét.
Új!!: Asztrofizika és Robert Wilhelm Bunsen · Többet látni »
Robert Woodrow Wilson
Robert Woodrow Wilson (Houston, Texas, 1936. január 10. –) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik felfedezője.
Új!!: Asztrofizika és Robert Woodrow Wilson · Többet látni »
São Tomé és Príncipe
São Tomé és Príncipe (fonetikusan) Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, az Egyenlítő mentén található São Tomé, illetve Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaság.
Új!!: Asztrofizika és São Tomé és Príncipe · Többet látni »
Sirius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szíriusz.
Új!!: Asztrofizika és Sirius · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Asztrofizika és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Új!!: Asztrofizika és Spektroszkópia · Többet látni »
Spica
A Spica (α Vir, α Virginis, Alpha Virginis) a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, az éjszakai égbolt 15.
Új!!: Asztrofizika és Spica · Többet látni »
Stefan–Boltzmann-törvény
A fekete test összemisszió-képessége a hőmérséklet függvényében A fizika területén a Stefan–Boltzmann-féle sugárzási törvény a feketetest-sugárzás egyik alapvető összefüggése, ami kimondja, hogy a fekete test felületének egységnyi felületéről, egységnyi idő alatt kibocsájtott összemissziós-képessége arányos az abszolút hőmérséklet negyedik hatványával.
Új!!: Asztrofizika és Stefan–Boltzmann-törvény · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Asztrofizika és Színkép · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Asztrofizika és Tömeg · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Asztrofizika és Termodinamika · Többet látni »
Tittel Pál
Tittel Pál (Pásztó, 1784. június 28. – Buda, 1831. augusztus 26.) római katolikus pap, az Egri Egyházmegye áldozópapja, a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, az MTA rendes tagja.
Új!!: Asztrofizika és Tittel Pál · Többet látni »
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Új!!: Asztrofizika és Változócsillag · Többet látni »
Vöröseltolódás
Egy távoli galaxishalmaz fényének vöröseltolódása a látható tartományban Vörös-, illetve kékeltolódás Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését.
Új!!: Asztrofizika és Vöröseltolódás · Többet látni »
Wien-féle eltolódási törvény
A Wien-féle eltolódási törvényt, azaz a fekete test sugárzásának hullámhossza és hőmérséklete közötti összefüggést Wilhelm Wien (1864–1928) német fizikus írta le első ízben.
Új!!: Asztrofizika és Wien-féle eltolódási törvény · Többet látni »
Wilhelm Wien
Wilhelm Wien (Gafken, 1864. január 13. – München, 1928. augusztus 30.) német fizikus.
Új!!: Asztrofizika és Wilhelm Wien · Többet látni »
Wilson-hegyi Obszervatórium
A Wilson-hegyi Obszervatórium egy csillagászati kutatóállomás Észak-Amerikában, Los Angelestől északkeletre – Pasadena mellett, amelyet az egyik legkiválóbb asztronómiai kutatóközpontként tartanak számon a világon.
Új!!: Asztrofizika és Wilson-hegyi Obszervatórium · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Asztrofizika és 1879 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Asztrofizika és 1882 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Asztrofizika és 1919 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Asztrofizika és 1929 · Többet látni »
