Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Asszíria és Kháldok
Asszíria és Kháldok 15 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Elám, Eufrátesz, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. e. 9. század, II. Assur-nászir-apli, III. Sulmánu-asarídu, III. Tukulti-apil-ésarra, Mezopotámia, Szín-ahhé-eríba, Tigris (folyó).
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Asszíria · Akkád nyelv és Kháldok ·
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Arámiak és Asszíria · Arámiak és Kháldok ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Asszíria · Újbabiloni Birodalom és Kháldok ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszíria és Asszírok · Asszírok és Kháldok ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Asszíria és Elám · Elám és Kháldok ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Asszíria és Eufrátesz · Eufrátesz és Kháldok ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Asszíria és I. e. 7. század · I. e. 7. század és Kháldok ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Asszíria és I. e. 8. század · I. e. 8. század és Kháldok ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Asszíria és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Kháldok ·
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Asszíria és II. Assur-nászir-apli · II. Assur-nászir-apli és Kháldok ·
III. Sulmánu-asarídu
III.
Asszíria és III. Sulmánu-asarídu · III. Sulmánu-asarídu és Kháldok ·
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Asszíria és III. Tukulti-apil-ésarra · III. Tukulti-apil-ésarra és Kháldok ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Asszíria és Mezopotámia · Kháldok és Mezopotámia ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Asszíria és Szín-ahhé-eríba · Kháldok és Szín-ahhé-eríba ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Asszíria és Kháldok
- Mi van a közös Asszíria és Kháldok
- Közötti hasonlóságok Asszíria és Kháldok
Összehasonlítását Asszíria és Kháldok
Asszíria 71 kapcsolatokat, ugyanakkor Kháldok 33. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 14.42% = 15 / (71 + 33).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Asszíria és Kháldok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
