Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Asszíria és Elám

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Asszíria és Elám

Asszíria vs. Elám

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között. Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Közötti hasonlóságok Asszíria és Elám

Asszíria és Elám 16 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Assur-bán-apli, Óbabiloni Birodalom, Bronzkor, Dúr-Sarrukín, I. e. 12. század, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, I. e. 3. évezred, I. e. 8. század, II. Sarrukín asszír király, Kháldok, Mezopotámia, Ninive, Szín-ahhé-eríba, Történelem.

Akkád nyelv

Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.

Akkád nyelv és Asszíria · Akkád nyelv és Elám · Többet látni »

Assur-bán-apli

Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.

Assur-bán-apli és Asszíria · Assur-bán-apli és Elám · Többet látni »

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Óbabiloni Birodalom és Asszíria · Óbabiloni Birodalom és Elám · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Asszíria és Bronzkor · Bronzkor és Elám · Többet látni »

Dúr-Sarrukín

Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.

Asszíria és Dúr-Sarrukín · Dúr-Sarrukín és Elám · Többet látni »

I. e. 12. század

Az i. e. 12.

Asszíria és I. e. 12. század · Elám és I. e. 12. század · Többet látni »

I. e. 18. század

Nincs leírás.

Asszíria és I. e. 18. század · Elám és I. e. 18. század · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Asszíria és I. e. 2. évezred · Elám és I. e. 2. évezred · Többet látni »

I. e. 3. évezred

Nincs leírás.

Asszíria és I. e. 3. évezred · Elám és I. e. 3. évezred · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Asszíria és I. e. 8. század · Elám és I. e. 8. század · Többet látni »

II. Sarrukín asszír király

II.

Asszíria és II. Sarrukín asszír király · Elám és II. Sarrukín asszír király · Többet látni »

Kháldok

A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.

Asszíria és Kháldok · Elám és Kháldok · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Asszíria és Mezopotámia · Elám és Mezopotámia · Többet látni »

Ninive

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).

Asszíria és Ninive · Elám és Ninive · Többet látni »

Szín-ahhé-eríba

Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.

Asszíria és Szín-ahhé-eríba · Elám és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Asszíria és Történelem · Elám és Történelem · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Asszíria és Elám

Asszíria 71 kapcsolatokat, ugyanakkor Elám 84. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 10.32% = 16 / (71 + 84).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Asszíria és Elám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: