Közötti hasonlóságok Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája
Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája 15 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Újbabiloni Birodalom, Assur-ah-iddína, Assur-etelli-iláni, I. e. 612, I. e. 629, I. e. 668, III. Tukulti-apil-ésarra, Médek, Mezopotámia, Ninive (település), Szín-ahhé-eríba, Szín-sar-iskun, Szín-sum-lisir, V. Samsi-Adad.
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Assur-bán-apli · Anatólia és Asszíria uralkodóinak listája ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli · Újbabiloni Birodalom és Asszíria uralkodóinak listája ·
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Assur-ah-iddína és Assur-bán-apli · Assur-ah-iddína és Asszíria uralkodóinak listája ·
Assur-etelli-iláni
Assur-etelli-iláni: "Assur a fa ura" (uralkodott Kr. e. 631/Kr. e. 629(?) – Kr. e. 627(?)) az Újasszír Birodalom egyik utolsó legitim uralkodója volt.
Assur-bán-apli és Assur-etelli-iláni · Assur-etelli-iláni és Asszíria uralkodóinak listája ·
I. e. 612
Nincs leírás.
Assur-bán-apli és I. e. 612 · Asszíria uralkodóinak listája és I. e. 612 ·
I. e. 629
Nincs leírás.
Assur-bán-apli és I. e. 629 · Asszíria uralkodóinak listája és I. e. 629 ·
I. e. 668
Nincs leírás.
Assur-bán-apli és I. e. 668 · Asszíria uralkodóinak listája és I. e. 668 ·
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Assur-bán-apli és III. Tukulti-apil-ésarra · Asszíria uralkodóinak listája és III. Tukulti-apil-ésarra ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Assur-bán-apli és Médek · Asszíria uralkodóinak listája és Médek ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Assur-bán-apli és Mezopotámia · Asszíria uralkodóinak listája és Mezopotámia ·
Ninive (település)
A bibliai nevén ismert Ninive (eredeti, újarameus-asszír ܢܸܢܘܵܐ; Nuni(w)a,; Nīnəwē,; Nineué) az Újasszír Birodalom fővárosa volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704 – Kr. e. 612), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt.
Assur-bán-apli és Ninive (település) · Asszíria uralkodóinak listája és Ninive (település) ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Assur-bán-apli és Szín-ahhé-eríba · Asszíria uralkodóinak listája és Szín-ahhé-eríba ·
Szín-sar-iskun
Szín-sar-iskun:"Szín megalapította (?) a királyt" (uralkodott Kr. e. 627(?) – Kr. e. 612) az Újasszír Birodalom utolsó legitim uralkodója volt.
Assur-bán-apli és Szín-sar-iskun · Asszíria uralkodóinak listája és Szín-sar-iskun ·
Szín-sum-lisir
Szín-sum-lisir: "Szín, virágoztasd fel a nevet!" (uralkodott Kr. e. 623?) az Újasszír Birodalom egyik utolsó uralkodója – vagy csak trónkövetelője – volt.
Assur-bán-apli és Szín-sum-lisir · Asszíria uralkodóinak listája és Szín-sum-lisir ·
V. Samsi-Adad
V.
Assur-bán-apli és V. Samsi-Adad · Asszíria uralkodóinak listája és V. Samsi-Adad ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája
- Mi van a közös Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája
- Közötti hasonlóságok Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája
Összehasonlítását Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája
Assur-bán-apli 68 kapcsolatokat, ugyanakkor Asszíria uralkodóinak listája 74. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 10.56% = 15 / (68 + 74).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: