Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király

Arisztotelész vs. III. Alexandrosz makedón király

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Közötti hasonlóságok Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király

Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király 39 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Anatólia, Antipatrosz, Arkhón, Athén, Ázsia, Ógörög nyelv, Démoszthenész, Delphoi, Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok), Etika (filozófia), Filozófia, Görögország, Halkidikí, Homérosz, I. e. 323, I. e. 327, I. e. 336, II. Philipposz makedón király, Iszokratész, Kalliszthenész, Középkor, Konstantinápoly, Logika, Makedónia, Mieza, Pella, Pergamon, Perzsa Birodalom, Platón, ..., Plutarkhosz, Római Birodalom, Rodosz (sziget), Szpeuszipposz, Sztagira, Sztrabón, Talentum (mértékegység), Trákia, Xenophón. Bővíteni index (9 több) »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

Alexandria (Egyiptom) és Arisztotelész · Alexandria (Egyiptom) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és Arisztotelész · Anatólia és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Antipatrosz

Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.

Antipatrosz és Arisztotelész · Antipatrosz és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Arkhón

Az arkhón vezető állami tisztségviselő volt az ókori görög városokban, főleg Athénban.

Arisztotelész és Arkhón · Arkhón és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Arisztotelész és Athén · Athén és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Ázsia és Arisztotelész · Ázsia és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Ógörög nyelv

Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.

Ógörög nyelv és Arisztotelész · Ógörög nyelv és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Démoszthenész

Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.

Arisztotelész és Démoszthenész · Démoszthenész és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Delphoi

Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.

Arisztotelész és Delphoi · Delphoi és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)

Dionüsziosz Halikarnasszeusz, magyarosan Halikarnasszoszi Dionüsziosz, (Halikarnasszosz, i. e. 54 körül – Róma, i. e. 8 körül) ókori görög szónok és történetíró.

Arisztotelész és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) · Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Etika (filozófia)

12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.

Arisztotelész és Etika (filozófia) · Etika (filozófia) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Arisztotelész és Filozófia · Filozófia és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Arisztotelész és Görögország · Görögország és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Halkidikí

Halkidikí vagy ókori vonatkozásban Khalkidiké (görögül Χαλκιδική) félsziget a Balkán-félsziget déli részén, Észak-Görögországban, Közép-Makedónia régióban, az Égei-tenger északnyugati részén.

Arisztotelész és Halkidikí · Halkidikí és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Arisztotelész és Homérosz · Homérosz és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

I. e. 323

Nincs leírás.

Arisztotelész és I. e. 323 · I. e. 323 és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

I. e. 327

Nincs leírás.

Arisztotelész és I. e. 327 · I. e. 327 és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

I. e. 336

Nincs leírás.

Arisztotelész és I. e. 336 · I. e. 336 és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Arisztotelész és II. Philipposz makedón király · II. Philipposz makedón király és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Iszokratész

Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338 augusztusa) ókori görög szónok.

Arisztotelész és Iszokratész · III. Alexandrosz makedón király és Iszokratész · Többet látni »

Kalliszthenész

Olünthoszi Kalliszthenész (Καλλισθενης, Kr. e. 370 – kb. 327) görög tudós és történetíró, Nagy Sándor udvari történésze, és a kiemelkedő filozófus, Arisztotelész unokaöccse (nővére lányának fia) és tanítványa, továbbá a filozófus legkiemelkedőbbnek tartott tanítványának, Theophrasztosznak barátja.

Arisztotelész és Kalliszthenész · III. Alexandrosz makedón király és Kalliszthenész · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Arisztotelész és Középkor · III. Alexandrosz makedón király és Középkor · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Arisztotelész és Konstantinápoly · III. Alexandrosz makedón király és Konstantinápoly · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Arisztotelész és Logika · III. Alexandrosz makedón király és Logika · Többet látni »

Makedónia

Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.

Arisztotelész és Makedónia · III. Alexandrosz makedón király és Makedónia · Többet látni »

Mieza

Mieza település Spanyolországban, Salamanca tartományban.

Arisztotelész és Mieza · III. Alexandrosz makedón király és Mieza · Többet látni »

Pella

Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók.

Arisztotelész és Pella · III. Alexandrosz makedón király és Pella · Többet látni »

Pergamon

A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.

Arisztotelész és Pergamon · III. Alexandrosz makedón király és Pergamon · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Arisztotelész és Perzsa Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Arisztotelész és Platón · III. Alexandrosz makedón király és Platón · Többet látni »

Plutarkhosz

Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.

Arisztotelész és Plutarkhosz · III. Alexandrosz makedón király és Plutarkhosz · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Arisztotelész és Római Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Római Birodalom · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Arisztotelész és Rodosz (sziget) · III. Alexandrosz makedón király és Rodosz (sziget) · Többet látni »

Szpeuszipposz

Athéni Szpeuszipposz, (Athén, i. e. 408 körül – Athén, i. e. 339 körül) ókori görög filozófus.

Arisztotelész és Szpeuszipposz · III. Alexandrosz makedón király és Szpeuszipposz · Többet látni »

Sztagira

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztágira.

Arisztotelész és Sztagira · III. Alexandrosz makedón király és Sztagira · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Arisztotelész és Sztrabón · III. Alexandrosz makedón király és Sztrabón · Többet látni »

Talentum (mértékegység)

Sumer súlymérték (1 talentum.

Arisztotelész és Talentum (mértékegység) · III. Alexandrosz makedón király és Talentum (mértékegység) · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Arisztotelész és Trákia · III. Alexandrosz makedón király és Trákia · Többet látni »

Xenophón

Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.

Arisztotelész és Xenophón · III. Alexandrosz makedón király és Xenophón · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király

Arisztotelész 225 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Alexandrosz makedón király 305. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 7.36% = 39 / (225 + 305).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »