Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Arianizmus és I. Theodosius római császár
Arianizmus és I. Theodosius római császár 19 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Apostol, Első konstantinápolyi zsinat, Első nikaiai zsinat, Flavius Arcadius bizánci császár, Flavius Honorius római császár, Gótok, Gratianus római császár, I. Valentinianus római császár, II. Valentinianus római császár, Kereszténység, Konstantinápoly, Milánó, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nyugatrómai Birodalom, Római Birodalom, Szent Ambrus, Szentháromság, Vandálok.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Alexandria (Egyiptom) és Arianizmus · Alexandria (Egyiptom) és I. Theodosius római császár ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Apostol és Arianizmus · Apostol és I. Theodosius római császár ·
Első konstantinápolyi zsinat
Az első konstantinápolyi zsinat (381 májusa – júliusa) a kereszténység második egyetemes zsinata.
Arianizmus és Első konstantinápolyi zsinat · Első konstantinápolyi zsinat és I. Theodosius római császár ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Arianizmus és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és I. Theodosius római császár ·
Flavius Arcadius bizánci császár
Flavius Arcadius, görögösen Arkadiosz (Hispania, 377 – Konstantinápoly, 408. május 1.) a Keletrómai Birodalom első császára 395-től haláláig, I. (Nagy) Theodosius és Flacilla idősebbik fia, Honorius nyugatrómai császár bátyja volt.
Arianizmus és Flavius Arcadius bizánci császár · Flavius Arcadius bizánci császár és I. Theodosius római császár ·
Flavius Honorius római császár
Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.
Arianizmus és Flavius Honorius római császár · Flavius Honorius római császár és I. Theodosius római császár ·
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Arianizmus és Gótok · Gótok és I. Theodosius római császár ·
Gratianus római császár
Gratianus, teljes nevén Flavius Gratianus (Sirmium, 359. április 18. vagy május 23. – Lugdunum, 383. augusztus 25.) római császár (367/375 – 383), I. Valentinianus nagyobbik fia, II. Valentinianus bátyja.
Arianizmus és Gratianus római császár · Gratianus római császár és I. Theodosius római császár ·
I. Valentinianus római császár
I.
Arianizmus és I. Valentinianus római császár · I. Theodosius római császár és I. Valentinianus római császár ·
II. Valentinianus római császár
II.
Arianizmus és II. Valentinianus római császár · I. Theodosius római császár és II. Valentinianus római császár ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Arianizmus és Kereszténység · I. Theodosius római császár és Kereszténység ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Arianizmus és Konstantinápoly · I. Theodosius római császár és Konstantinápoly ·
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Arianizmus és Milánó · I. Theodosius római császár és Milánó ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Arianizmus és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · I. Theodosius római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás ·
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
Arianizmus és Nyugatrómai Birodalom · I. Theodosius római császár és Nyugatrómai Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Arianizmus és Római Birodalom · I. Theodosius római császár és Római Birodalom ·
Szent Ambrus
Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.
Arianizmus és Szent Ambrus · I. Theodosius római császár és Szent Ambrus ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Arianizmus és Szentháromság · I. Theodosius római császár és Szentháromság ·
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Arianizmus és Vandálok · I. Theodosius római császár és Vandálok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Arianizmus és I. Theodosius római császár
- Mi van a közös Arianizmus és I. Theodosius római császár
- Közötti hasonlóságok Arianizmus és I. Theodosius római császár
Összehasonlítását Arianizmus és I. Theodosius római császár
Arianizmus 112 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Theodosius római császár 99. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 9.00% = 19 / (112 + 99).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Arianizmus és I. Theodosius római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
