Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
77 kapcsolatok: Ady Endre, Alakzat (retorika), Apokopé, Île-de-France, Belgium, Beszédhang, Birtokos eset, Dézsma, Denotáció és konnotáció, Elöljáró, Független Horvát Állam, Főnév, Főnévi igenév, Francia klasszicizmus, Hangtan, Hangváltozás, Horvát nyelv, Horvátország, Ige, Irodalom, Jog, Jugoszlávia, Kalotaszeg, Kötőmód, Köznyelv, Kocsi, Kommunizmus, Kopja, Magyar nyelv, Móricz Zsigmond, Metatézis, Mihail Sadoveanu, Mondattan, Morfológia (nyelvészet), Munténia, Mutató névmás, Névelő, Nem (nyelvészet), Neologizmus, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvjárás, Nyelvváltozat, Nyomtatás (nyomdászat), Orléans, Párizsi Kommün, Piacgazdaság, Politika, Québec (tartomány), Részes eset, ..., Regiszter (nyelvészet), Rouen, Stílus, Svájc, Szaknyelv, Szathmári István, Szám (nyelvészet), Szó, Szóképzés, Szóköz, Szókincs, Szórend, Szerb nyelv, Szinkópa (nyelvészet), Tárgy (nyelvészet), Társadalom, Téesz, Történelem, Termelőszövetkezet, Vallónia, Weöres Sándor, 19. század, 1918, 1941, 1945, 1990, 1991. Bővíteni index (27 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Archaizmus és Ady Endre · Többet látni »
Alakzat (retorika)
A stíluserények elmélete egyidős a költészettel, az irodalommal, hiszen amióta csak léteznek olyan művészi produktumok, amelyeknek alapanyaga a nyelv, léteznek hibák és megvalósítandó elvárások.
Új!!: Archaizmus és Alakzat (retorika) · Többet látni »
Apokopé
Az apokopé (Szathmári 2008, Apokopé szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Bussmann 1998, 73. o.Dubois 2002, 43–44. o.Crystal 2008, 30. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 59–60. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Ladan 2005, szócikk.
Új!!: Archaizmus és Apokopé · Többet látni »
Île-de-France
#ÁTIRÁNYÍTÁS Île-de-France (régió).
Új!!: Archaizmus és Île-de-France · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Archaizmus és Belgium · Többet látni »
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Új!!: Archaizmus és Beszédhang · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Archaizmus és Birtokos eset · Többet látni »
Dézsma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tized.
Új!!: Archaizmus és Dézsma · Többet látni »
Denotáció és konnotáció
A szemantikában használt denotáció és konnotáció ellentétes fogalmak, amelyek nyelvi, főleg lexikai (szókészleti) egységek jelentésére vonatkoznak.
Új!!: Archaizmus és Denotáció és konnotáció · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Archaizmus és Elöljáró · Többet látni »
Független Horvát Állam
A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.
Új!!: Archaizmus és Független Horvát Állam · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Archaizmus és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Archaizmus és Főnévi igenév · Többet látni »
Francia klasszicizmus
A francia klasszicizmus szűk értelmű fogalma a 17.
Új!!: Archaizmus és Francia klasszicizmus · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Archaizmus és Hangtan · Többet látni »
Hangváltozás
A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.
Új!!: Archaizmus és Hangváltozás · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Archaizmus és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Archaizmus és Horvátország · Többet látni »
Ige
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).
Új!!: Archaizmus és Ige · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Archaizmus és Irodalom · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Archaizmus és Jog · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Archaizmus és Jugoszlávia · Többet látni »
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Új!!: Archaizmus és Kalotaszeg · Többet látni »
Kötőmód
A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.
Új!!: Archaizmus és Kötőmód · Többet látni »
Köznyelv
A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze.
Új!!: Archaizmus és Köznyelv · Többet látni »
Kocsi
A kocsi lóvontatású jármű, eredetileg a szekérnek a 15.
Új!!: Archaizmus és Kocsi · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Archaizmus és Kommunizmus · Többet látni »
Kopja
A kopja lándzsaszerű szúrófegyver, amelyet a 17. századig használt a magyarság.
Új!!: Archaizmus és Kopja · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Archaizmus és Magyar nyelv · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Archaizmus és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Metatézis
A nyelvészetben a metatézis (Zaicz 2006, Szakkifejezések lexikona, hangátvetés (metatézis) szócikk.Szathmári 2008, Metatézis szócikk.Dubois 2002, 302. o.Jarceva 1990, ’metatézis’ szócikk.Bussmann 1998, 746. o.Crystal 2008, 303. o.Barić 1997, p613–614. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 293. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Archaizmus és Metatézis · Többet látni »
Mihail Sadoveanu
Mihail Sadoveanu (Páskán, Egyesült Fejedelemségek, 1880. november 5. – Bukarest, Román Népköztársaság, 1961. október 19.) román író.
Új!!: Archaizmus és Mihail Sadoveanu · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Archaizmus és Mondattan · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Archaizmus és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Munténia
Románia térképe, Munténia kiemelve Munténia vagy Nagy-Havasalföld, régi magyar nevén: Havaselve Románia egyik történelmi tartománya (a románok a Țara Românească és néha a Valahia neveket is használják rá).
Új!!: Archaizmus és Munténia · Többet látni »
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Új!!: Archaizmus és Mutató névmás · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Archaizmus és Névelő · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Archaizmus és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Neologizmus
A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.
Új!!: Archaizmus és Neologizmus · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Archaizmus és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Archaizmus és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dialektus.
Új!!: Archaizmus és Nyelvjárás · Többet látni »
Nyelvváltozat
A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.
Új!!: Archaizmus és Nyelvváltozat · Többet látni »
Nyomtatás (nyomdászat)
Nyomtatási eljárásnak a nyomógépek és nyomtatók nyomási módjait nevezzük.
Új!!: Archaizmus és Nyomtatás (nyomdászat) · Többet látni »
Orléans
Orléans nagyváros Franciaország középső részén, a Loire folyó völgyében.
Új!!: Archaizmus és Orléans · Többet látni »
Párizsi Kommün
A Párizsi Kommün (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) blanqui–proudhoni szocialista államszervezet, melyet 1871.
Új!!: Archaizmus és Párizsi Kommün · Többet látni »
Piacgazdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kapitalizmus en:market economy.
Új!!: Archaizmus és Piacgazdaság · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Archaizmus és Politika · Többet látni »
Québec (tartomány)
Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.
Új!!: Archaizmus és Québec (tartomány) · Többet látni »
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Archaizmus és Részes eset · Többet látni »
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Új!!: Archaizmus és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »
Rouen
Le Gros-Horloge Rouen (magyarosan „ruan”) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján.
Új!!: Archaizmus és Rouen · Többet látni »
Stílus
A stílus görög eredetű szó, amely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte.
Új!!: Archaizmus és Stílus · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Archaizmus és Svájc · Többet látni »
Szaknyelv
A szaknyelv vagy műnyelv azoknak a csoportnyelveknek az összefoglaló neve, amelyek foglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság (nyomdászok nyelve, orvosi nyelv stb.). A vadász, horgász, futball, kártya, tánc vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport nyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval, azonban mivel ezek is a foglalkozási, foglalatossági, valami iránt vonzódási stb.
Új!!: Archaizmus és Szaknyelv · Többet látni »
Szathmári István
Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
Új!!: Archaizmus és Szathmári István · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Archaizmus és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Archaizmus és Szó · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Archaizmus és Szóképzés · Többet látni »
Szóköz
Az írásban a spácium egy kihagyás két írott szakasz között.
Új!!: Archaizmus és Szóköz · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Archaizmus és Szókincs · Többet látni »
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Új!!: Archaizmus és Szórend · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Archaizmus és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinkópa (nyelvészet)
A szinkópa (ÉrtSz. 1959–1962, szócikk.Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.Dubois 2002, 464. o.Bussmann 1998, 1162. o.Crystal 2008, 469. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Latran 2005, szócikk.
Új!!: Archaizmus és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Archaizmus és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Archaizmus és Társadalom · Többet látni »
Téesz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kollektivizálás Magyarországon.
Új!!: Archaizmus és Téesz · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Archaizmus és Történelem · Többet látni »
Termelőszövetkezet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kollektivizálás Magyarországon.
Új!!: Archaizmus és Termelőszövetkezet · Többet látni »
Vallónia
Vallónia vagyis a Vallon Régió (franciául Wallonie, németül Wallonien, vallonul Walonreye, hollandul Wallonië) Belgium francia többségi nyelvű déli része, az ország 3 régiójának egyike.
Új!!: Archaizmus és Vallónia · Többet látni »
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Új!!: Archaizmus és Weöres Sándor · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Archaizmus és 19. század · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Archaizmus és 1918 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Archaizmus és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Archaizmus és 1945 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Archaizmus és 1990 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Archaizmus és 1991 · Többet látni »
