Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Aranycsapat és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Aranycsapat és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Aranycsapat vs. Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Budai II. László Az Aranycsapat (Golden Team, Mighty Magyars, Marvellous Magyars, Magnificent Magyars, Magical Magyars) minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve. A helsinki olimpián vett részt a legnagyobb mezőny az olimpiai férfi labdarúgás történetében.

Közötti hasonlóságok Aranycsapat és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Aranycsapat és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon 18 közös dolog (a Uniópédia): Bozsik József (labdarúgó, 1925), Budai László (labdarúgó, 1928), Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, George Robb, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Jugoszlávia, Kocsis Sándor (labdarúgó), Labdarúgás az 1956. évi nyári olimpiai játékokon, Lantos Mihály (labdarúgó), Lóránt Gyula, Magyarország, Palotás Péter, Puskás Ferenc (labdarúgó), Sebes Gusztáv, Zakariás József, 1952. évi nyári olimpiai játékok.

Bozsik József (labdarúgó, 1925)

Bozsik József (Kispest, 1925. november 28. – Budapest, 1978. május 31.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, jobbfedezet, az Aranycsapat tagja, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Aranycsapat és Bozsik József (labdarúgó, 1925) · Bozsik József (labdarúgó, 1925) és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Budai László (labdarúgó, 1928)

Budai László, Bednarik (Rákospalota, 1928. július 19. – Budapest, 1983. július 2.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője volt, 39 válogatott mérkőzésen tíz gólt rúgott.

Aranycsapat és Budai László (labdarúgó, 1928) · Budai László (labdarúgó, 1928) és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Buzánszky Jenő

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. – Esztergom, 2015. január 11.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető.

Aranycsapat és Buzánszky Jenő · Buzánszky Jenő és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Czibor Zoltán

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. – Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja.

Aranycsapat és Czibor Zoltán · Czibor Zoltán és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

George Robb

George Robb (London, 1926. június 1. – Haywards Heath, 2011. december 25.) angol válogatott labdarúgó, csatár.

Aranycsapat és George Robb · George Robb és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Grosics Gyula

Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. – Budapest, 2014. június 13.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott.

Aranycsapat és Grosics Gyula · Grosics Gyula és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Hidegkuti Nándor

Hidegkuti Nándor (becenevén "Öreg") (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára.

Aranycsapat és Hidegkuti Nándor · Hidegkuti Nándor és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Aranycsapat és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Kocsis Sándor (labdarúgó)

Kocsis Sándor (beceneve Kocka; Budapest, 1929. szeptember 21. – Barcelona, 1979. július 22.) magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára.

Aranycsapat és Kocsis Sándor (labdarúgó) · Kocsis Sándor (labdarúgó) és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Labdarúgás az 1956. évi nyári olimpiai játékokon

Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon a labdarúgótornát november 24. és december 8. között rendezték.

Aranycsapat és Labdarúgás az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Labdarúgás az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Lantos Mihály (labdarúgó)

Lantos Mihály, született Lendenmayer (Budapest, 1928. szeptember 29. – Budapest, 1989. december 31.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje, 53 válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt rúgott.

Aranycsapat és Lantos Mihály (labdarúgó) · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Lantos Mihály (labdarúgó) · Többet látni »

Lóránt Gyula

Szülőháza Kőszegen Sírja a kőszegi temetőben Lóránt Gyula (született Lipovics Gyula, Kőszeg, 1923. február 6. – Szaloniki, 1981. május 31.) magyar labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző.

Aranycsapat és Lóránt Gyula · Lóránt Gyula és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Aranycsapat és Magyarország · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Magyarország · Többet látni »

Palotás Péter

Palotás Péter (született: Poteleczky Péter, Budapest III., 1929. június 27. – Budapest XII., 1967. május 17.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, az Aranycsapat 12.

Aranycsapat és Palotás Péter · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Palotás Péter · Többet látni »

Puskás Ferenc (labdarúgó)

Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.

Aranycsapat és Puskás Ferenc (labdarúgó) · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Puskás Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »

Sebes Gusztáv

Sebes Gusztáv, született: Scharenpeck Gusztáv (Budapest, 1906. január 22. – Budapest, 1986. január 30.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat szövetségi kapitánya.

Aranycsapat és Sebes Gusztáv · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Sebes Gusztáv · Többet látni »

Zakariás József

Zakariás József (Budafok, 1924. március 5. – Budapest, 1971. november 22.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat balfedezete, 35 válogatott mérkőzésen játszott.

Aranycsapat és Zakariás József · Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és Zakariás József · Többet látni »

1952. évi nyári olimpiai játékok

Az 1952.

1952. évi nyári olimpiai játékok és Aranycsapat · 1952. évi nyári olimpiai játékok és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Aranycsapat és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Aranycsapat 78 kapcsolatokat, ugyanakkor Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon 114. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 9.38% = 18 / (78 + 114).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Aranycsapat és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »