Közötti hasonlóságok Arany János (költő) és Petőfi Sándor
Arany János (költő) és Petőfi Sándor 60 közös dolog (a Uniópédia): A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor), Ady Endre, Angol nyelv, Babits Mihály, Bajza József (költő), Barabás Miklós (festő), Budapest, Budapest V. kerülete, Debrecen, Eötvös József (író), Elégia, Elbeszélő költemény, Emlékérme, Erdélyi János (költő), Fiumei Úti Sírkert, Francia nyelv, Görgei Artúr, George Byron, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hexameter, József Attila, Költészet, Kiegyezés, Kisfaludy Társaság, Latin nyelv, Líra (műnem), Madách Imre (író), Magyar irodalom, Magyar nemesség, Magyar Nemzeti Bank, ..., Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyar Posta Zrt., Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Nagyszalonta, Német nyelv, Németh G. Béla, Népiesség, Nemzetőrség (1848), Nyíregyháza, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Petőfi Sándor-szobor (Budapest), Prága, Quintus Horatius Flaccus, Romantika, Szatmárnémeti, Szeged, Szemere Bertalan, Szlávics László (szobrász, 1959), Tüdőgyulladás, Toldi, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Voinovich Géza, William Shakespeare, Zichy Mihály, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (30 több) »
A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)
A magyar ifjúsági irodalom alakjai emlékérmesor.
A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor) és Arany János (költő) · A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor) és Petőfi Sándor ·
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Ady Endre és Arany János (költő) · Ady Endre és Petőfi Sándor ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Arany János (költő) · Angol nyelv és Petőfi Sándor ·
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Arany János (költő) és Babits Mihály · Babits Mihály és Petőfi Sándor ·
Bajza József (költő)
Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Arany János (költő) és Bajza József (költő) · Bajza József (költő) és Petőfi Sándor ·
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Arany János (költő) és Barabás Miklós (festő) · Barabás Miklós (festő) és Petőfi Sándor ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Arany János (költő) és Budapest · Budapest és Petőfi Sándor ·
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Arany János (költő) és Budapest V. kerülete · Budapest V. kerülete és Petőfi Sándor ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Arany János (költő) és Debrecen · Debrecen és Petőfi Sándor ·
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Arany János (költő) és Eötvös József (író) · Eötvös József (író) és Petőfi Sándor ·
Elégia
Az elégia allegorikus ábrázolása William Adolphe Bouguereau festményén (1899) Az elégia a lírai költészet egyik fontos műfaja.
Arany János (költő) és Elégia · Elégia és Petőfi Sándor ·
Elbeszélő költemény
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.
Arany János (költő) és Elbeszélő költemény · Elbeszélő költemény és Petőfi Sándor ·
Emlékérme
'''Hunyadi Mátyás emlékpénzérme''', 2008, Magyar Nemzeti Bank, arany, vert, 25mm, tervező: ifj. Szlávics László Emlékérme vagy más néven emlékpénzérme olyan érme, amelyet valamilyen alkalomból, rendszerint egyetlen évjárattal és korlátozott példányszámban bocsátanak ki.
Arany János (költő) és Emlékérme · Emlékérme és Petőfi Sándor ·
Erdélyi János (költő)
Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
Arany János (költő) és Erdélyi János (költő) · Erdélyi János (költő) és Petőfi Sándor ·
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Arany János (költő) és Fiumei Úti Sírkert · Fiumei Úti Sírkert és Petőfi Sándor ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Arany János (költő) és Francia nyelv · Francia nyelv és Petőfi Sándor ·
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Arany János (költő) és Görgei Artúr · Görgei Artúr és Petőfi Sándor ·
George Byron
George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead (London, 1788. január 22. – Meszolóngi, Görögország, 1824. április 19.) Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.
Arany János (költő) és George Byron · George Byron és Petőfi Sándor ·
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Arany János (költő) és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Gyulai Pál (irodalomtörténész) és Petőfi Sándor ·
Hexameter
A hexameter a klasszikus eposzi költészet versmértéke, amely hat verslábból áll.
Arany János (költő) és Hexameter · Hexameter és Petőfi Sándor ·
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Arany János (költő) és József Attila · József Attila és Petőfi Sándor ·
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Arany János (költő) és Költészet · Költészet és Petőfi Sándor ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Arany János (költő) és Kiegyezés · Kiegyezés és Petőfi Sándor ·
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Arany János (költő) és Kisfaludy Társaság · Kisfaludy Társaság és Petőfi Sándor ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Arany János (költő) és Latin nyelv · Latin nyelv és Petőfi Sándor ·
Líra (műnem)
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).
Arany János (költő) és Líra (műnem) · Líra (műnem) és Petőfi Sándor ·
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Arany János (költő) és Madách Imre (író) · Madách Imre (író) és Petőfi Sándor ·
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Arany János (költő) és Magyar irodalom · Magyar irodalom és Petőfi Sándor ·
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Arany János (költő) és Magyar nemesség · Magyar nemesség és Petőfi Sándor ·
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Arany János (költő) és Magyar Nemzeti Bank · Magyar Nemzeti Bank és Petőfi Sándor ·
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Arany János (költő) és Magyar Nemzeti Múzeum · Magyar Nemzeti Múzeum és Petőfi Sándor ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Arany János (költő) és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Petőfi Sándor ·
Magyar Posta Zrt.
Postapalota A Magyar Posta Zrt. épülete Zichyújfaluban A Magyar Posta épülete Nagykarácsonyban A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.
Arany János (költő) és Magyar Posta Zrt. · Magyar Posta Zrt. és Petőfi Sándor ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Arany János (költő) és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Petőfi Sándor ·
Magyarok
Nincs leírás.
Arany János (költő) és Magyarok · Magyarok és Petőfi Sándor ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Arany János (költő) és Magyarország · Magyarország és Petőfi Sándor ·
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Arany János (költő) és Nagyszalonta · Nagyszalonta és Petőfi Sándor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Arany János (költő) és Német nyelv · Német nyelv és Petőfi Sándor ·
Németh G. Béla
Németh G. Béla (Szombathely, 1925. február 17. – Budapest, 2008. szeptember 5.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
Arany János (költő) és Németh G. Béla · Németh G. Béla és Petőfi Sándor ·
Népiesség
A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.
Arany János (költő) és Népiesség · Népiesség és Petőfi Sándor ·
Nemzetőrség (1848)
1848.
Arany János (költő) és Nemzetőrség (1848) · Nemzetőrség (1848) és Petőfi Sándor ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Arany János (költő) és Nyíregyháza · Nyíregyháza és Petőfi Sándor ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Arany János (költő) és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Petőfi Sándor ·
Pesti Divatlap
A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.
Arany János (költő) és Pesti Divatlap · Pesti Divatlap és Petőfi Sándor ·
Petőfi Sándor-szobor (Budapest)
A Petőfi-szobor Budapest Belvárosában, a Petőfi téren, a Március 15. tér felé néz.
Arany János (költő) és Petőfi Sándor-szobor (Budapest) · Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Budapest) ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Arany János (költő) és Prága · Petőfi Sándor és Prága ·
Quintus Horatius Flaccus
Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.
Arany János (költő) és Quintus Horatius Flaccus · Petőfi Sándor és Quintus Horatius Flaccus ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Arany János (költő) és Romantika · Petőfi Sándor és Romantika ·
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Arany János (költő) és Szatmárnémeti · Petőfi Sándor és Szatmárnémeti ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Arany János (költő) és Szeged · Petőfi Sándor és Szeged ·
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Arany János (költő) és Szemere Bertalan · Petőfi Sándor és Szemere Bertalan ·
Szlávics László (szobrász, 1959)
Szlávics László (Budapest, 1959. augusztus 11. –) szobrász – éremművész, ifj.
Arany János (költő) és Szlávics László (szobrász, 1959) · Petőfi Sándor és Szlávics László (szobrász, 1959) ·
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
Arany János (költő) és Tüdőgyulladás · Petőfi Sándor és Tüdőgyulladás ·
Toldi
A Toldi Arany János elbeszélő költeménye (1846), mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is.
Arany János (költő) és Toldi · Petőfi Sándor és Toldi ·
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Arany János (költő) és Toldy Ferenc · Petőfi Sándor és Toldy Ferenc ·
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Arany János (költő) és Vörösmarty Mihály · Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály ·
Voinovich Géza
Voinovich Géza (Debrecen, 1877. március 14. – Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Arany János (költő) és Voinovich Géza · Petőfi Sándor és Voinovich Géza ·
William Shakespeare
William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Arany János (költő) és William Shakespeare · Petőfi Sándor és William Shakespeare ·
Zichy Mihály
Zicsi és zajki Zichy Mihály József Imre (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.
Arany János (költő) és Zichy Mihály · Petőfi Sándor és Zichy Mihály ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Arany János (költő) · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Petőfi Sándor ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Arany János (költő) és Petőfi Sándor
- Mi van a közös Arany János (költő) és Petőfi Sándor
- Közötti hasonlóságok Arany János (költő) és Petőfi Sándor
Összehasonlítását Arany János (költő) és Petőfi Sándor
Arany János (költő) 368 kapcsolatokat, ugyanakkor Petőfi Sándor 602. Ami közös bennük 60, a Jaccard index 6.19% = 60 / (368 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Arany János (költő) és Petőfi Sándor. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: