Közötti hasonlóságok Arad (Románia) és Kolozsvár
Arad (Románia) és Kolozsvár 16 közös dolog (a Uniópédia): Budapest, Carrefour, December 10., Erdélyi Fejedelemség, Európa, I. István magyar király, I. László magyar király, Január 1., Krónika (napilap), Magyarország, Nagyvárad, Pécs, Románia, Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint, Szabad királyi város, 20. század.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Arad (Románia) és Budapest · Budapest és Kolozsvár ·
Carrefour
A Carrefour nemzetközi áruházlánc, amit Franciaországban alapítottak.
Arad (Románia) és Carrefour · Carrefour és Kolozsvár ·
December 10.
Névnapok: Judit + Eulália, Lívia, Loretta.
Arad (Románia) és December 10. · December 10. és Kolozsvár ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Arad (Románia) és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Kolozsvár ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Arad (Románia) és Európa · Európa és Kolozsvár ·
I. István magyar király
I.
Arad (Románia) és I. István magyar király · I. István magyar király és Kolozsvár ·
I. László magyar király
I.
Arad (Románia) és I. László magyar király · I. László magyar király és Kolozsvár ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Arad (Románia) és Január 1. · Január 1. és Kolozsvár ·
Krónika (napilap)
A Krónika egy 1999-ben alapított magyar nyelvű, országos terjesztésű romániai közéleti újság.
Arad (Románia) és Krónika (napilap) · Kolozsvár és Krónika (napilap) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Arad (Románia) és Magyarország · Kolozsvár és Magyarország ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Arad (Románia) és Nagyvárad · Kolozsvár és Nagyvárad ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Arad (Románia) és Pécs · Kolozsvár és Pécs ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Arad (Románia) és Románia · Kolozsvár és Románia ·
Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint
Románia tízezer főnél nagyobb lakónépességű települései a 2011-es népszámlálás végleges adatai szerint, a Nemzeti Statisztikai Intézet közleménye alapján.
Arad (Románia) és Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint · Kolozsvár és Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Arad (Románia) és Szabad királyi város · Kolozsvár és Szabad királyi város ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Arad (Románia) és Kolozsvár
- Mi van a közös Arad (Románia) és Kolozsvár
- Közötti hasonlóságok Arad (Románia) és Kolozsvár
Összehasonlítását Arad (Románia) és Kolozsvár
Arad (Románia) 391 kapcsolatokat, ugyanakkor Kolozsvár 337. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 2.20% = 16 / (391 + 337).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Arad (Románia) és Kolozsvár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: