Arabok és Omajjádok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Arabok és Omajjádok

Arabok vs. Omajjádok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban. I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).

Abbászidák

Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.

Abbászidák és Arabok · Abbászidák és Omajjádok · Többet látni »

Akroinoni csata

Az akroinoni csata 740-ben zajlott le Anatóliában a Bizánci Birodalom és az Omajjád Kalifátus között.

Akroinoni csata és Arabok · Akroinoni csata és Omajjádok · Többet látni »

Ali kalifa

Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig).

Ali kalifa és Arabok · Ali kalifa és Omajjádok · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Arabok és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és Omajjádok · Többet látni »

Córdobai Kalifátus

A Córdobai Kalifátus, előzőleg Córdobai Emírség szunnita muszlim államalakulat volt, amely az Ibériai-félsziget muszlimok uralta részén (arabul al-Andalusz) terült el.

Arabok és Córdobai Kalifátus · Córdobai Kalifátus és Omajjádok · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Arabok és Damaszkusz · Damaszkusz és Omajjádok · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Arabok és Egyiptom · Egyiptom és Omajjádok · Többet látni »

Ibériai-félsziget

Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.

Arabok és Ibériai-félsziget · Ibériai-félsziget és Omajjádok · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Arabok és Iszlám · Iszlám és Omajjádok · Többet látni »

Kalifa

A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.

Arabok és Kalifa · Kalifa és Omajjádok · Többet látni »

Karaván

Karaván a sivatagban A karaván perzsa gyökerű szó, eredetileg tevén vagy lovon utazó emberek csoportját nevezték így.

Arabok és Karaván · Karaván és Omajjádok · Többet látni »

Kurajs-törzs

A Kurajs-törzs volt Ábrahám leszármazottai közül az egyik legerősebb törzs.

Arabok és Kurajs-törzs · Kurajs-törzs és Omajjádok · Többet látni »

Medina (Szaúd-Arábia)

Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.

Arabok és Medina (Szaúd-Arábia) · Medina (Szaúd-Arábia) és Omajjádok · Többet látni »

Mekka

Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.

Arabok és Mekka · Mekka és Omajjádok · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Arabok és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Omajjádok · Többet látni »

Oszmán kalifa

Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt. A befolyásos és gazdag Umajja-törzs sarjaként rokonait fontos pozíciókba juttatva megvetette a későbbi Omajjád-dinasztia alapjait, és megteremtette számukra a hatalom megszerzésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a Korán máig elfogadott redakciójának elkészíttetése, az Újperzsa Birodalom végleges szétzúzása, valamint iráni területeinek meghódítása, illetve a mai Líbia nagy részének elfoglalása. Uralma alatt a szíriai emír, a később kalifává váló I. Muávija sikeres hadjáratokat vezetett a Bizánci Birodalom ellen (többek között elfoglalva Ciprust).

Arabok és Oszmán kalifa · Omajjádok és Oszmán kalifa · Többet látni »

Rásidún

A Rásidún (magyarul „helyesen vezetettek”) kalifák uralkodása az iszlám világban a nyugati történészek által patriarchális kalifátusnak nevezett, 632 és 661 között tartó időszak.

Arabok és Rásidún · Omajjádok és Rásidún · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Arabok és Szíria · Omajjádok és Szíria · Többet látni »