Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Ara-Kovács Attila és Romániai magyar szamizdat

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ara-Kovács Attila és Romániai magyar szamizdat

Ara-Kovács Attila vs. Romániai magyar szamizdat

Ara-Kovács Attila (Nagyvárad, 1953. január 14. –) magyar filozófus, politikus, újságíró, szerkesztő, európai parlamenti képviselő. Romániai magyar szamizdat – A „saját kiadás” jelentésű orosz szót magyarul is használják azoknak a kommunista rendszerekben készült, illegálisan nyomtatott és terjesztett kiadványoknak a jelölésére, amelyek a hivatalos ideológiával szembeszegülve valamely alternatív gondolkodást voltak hivatottak terjeszteni.

Közötti hasonlóságok Ara-Kovács Attila és Romániai magyar szamizdat

Ara-Kovács Attila és Romániai magyar szamizdat 9 közös dolog (a Uniópédia): Beszélő, Ellenpontok, Magyarország, Nagyvárad, Securitate, Szamizdat, Szőcs Géza (költő), Tóth Károly Antal, Tőkés László.

Beszélő

A Beszélő liberális politikai és kulturális folyóirat volt, mely 1981 októberétől 2012 decemberéig jelent meg, a 80-as években végig szamizdatként, azaz illegális publikációként, mint a Kádár-korszak első és legtekintélyesebb cenzúrázatlan folyóirata.

Ara-Kovács Attila és Beszélő · Beszélő és Romániai magyar szamizdat · Többet látni »

Ellenpontok

Az Ellenpontok magyar nyelvű szamizdat folyóirat, mely Nagyváradon (Románia) jelent meg 1982-ben.

Ara-Kovács Attila és Ellenpontok · Ellenpontok és Romániai magyar szamizdat · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Ara-Kovács Attila és Magyarország · Magyarország és Romániai magyar szamizdat · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Ara-Kovács Attila és Nagyvárad · Nagyvárad és Romániai magyar szamizdat · Többet látni »

Securitate

román Securitate helyi központja. 1990 óta a román Nemzetbiztonsági Hivatal és a Rendőrség használja A Securitate (románul: Departamentul Securității statului, azaz Állambiztonsági Osztály) a román kommunista diktatúra titkosszolgálata volt.

Ara-Kovács Attila és Securitate · Romániai magyar szamizdat és Securitate · Többet látni »

Szamizdat

Orosz szamizdat kiadványok A szamizdat illegális kiadvány a kommunista rendszerekben, amelyet azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését.

Ara-Kovács Attila és Szamizdat · Romániai magyar szamizdat és Szamizdat · Többet látni »

Szőcs Géza (költő)

Szőcs Géza (Marosvásárhely, 1953. augusztus 21. – Budapest, 2020. november 5.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, politikus.

Ara-Kovács Attila és Szőcs Géza (költő) · Romániai magyar szamizdat és Szőcs Géza (költő) · Többet látni »

Tóth Károly Antal

Tóth Károly Antal (Szatmárnémeti, 1942. december 3. –) erdélyi magyar esszéíró, kiadó.

Ara-Kovács Attila és Tóth Károly Antal · Romániai magyar szamizdat és Tóth Károly Antal · Többet látni »

Tőkés László

Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. –) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.

Ara-Kovács Attila és Tőkés László · Romániai magyar szamizdat és Tőkés László · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ara-Kovács Attila és Romániai magyar szamizdat

Ara-Kovács Attila 43 kapcsolatokat, ugyanakkor Romániai magyar szamizdat 33. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 11.84% = 9 / (43 + 33).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ara-Kovács Attila és Romániai magyar szamizdat. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: