Közötti hasonlóságok Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár
Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár 8 közös dolog (a Uniópédia): Franciaország, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Henrik angol király, III. Henrik szász herceg, János angol király, Szentföld, X. Vilmos aquitániai herceg.
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és Franciaország · Franciaország és IV. Ottó német-római császár ·
I. Richárd angol király
I.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és I. Richárd angol király · I. Richárd angol király és IV. Ottó német-római császár ·
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és II. Fülöp Ágost francia király · II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár ·
II. Henrik angol király
II.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és II. Henrik angol király · II. Henrik angol király és IV. Ottó német-római császár ·
III. Henrik szász herceg
III.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és III. Henrik szász herceg · III. Henrik szász herceg és IV. Ottó német-római császár ·
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és János angol király · IV. Ottó német-római császár és János angol király ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és Szentföld · IV. Ottó német-római császár és Szentföld ·
X. Vilmos aquitániai herceg
X.
Aquitániai Eleonóra angol királyné és X. Vilmos aquitániai herceg · IV. Ottó német-római császár és X. Vilmos aquitániai herceg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár
- Mi van a közös Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár
- Közötti hasonlóságok Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár
Összehasonlítását Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár
Aquitániai Eleonóra angol királyné 108 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Ottó német-római császár 74. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 4.40% = 8 / (108 + 74).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Aquitániai Eleonóra angol királyné és IV. Ottó német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: