Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború
Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború 22 közös dolog (a Uniópédia): Anglia, Aquitania, Eduárd walesi herceg, Franciaország, Gascogne, II. Henrik angol király, II. János francia király, II. Richárd angol király, III. Eduárd angol király, III. Henrik angol király, IV. Fülöp francia király, IV. Henrik angol király, János angol király, Normandia, Plantagenêt-ház, V. Henrik angol király, Valois-ház, Vazallus, VI. Fülöp francia király, VI. Henrik angol király, VI. Károly francia király, VII. Károly francia király.
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Aquitania hercegeinek listája · Anglia és Százéves háború ·
Aquitania
Aquitania (franciául Aquitaine, okcitánul Aquitània, baszkul Akitania, latinul Aquitania, történelmi magyar nevei: Aquitánia vagy Akvitánia) Franciaország történelmi régiója az ország délnyugati részén, az Atlanti-óceán partvidéke és a Pireneusok nyugati vonulataitól közrefogott területen.
Aquitania és Aquitania hercegeinek listája · Aquitania és Százéves háború ·
Eduárd walesi herceg
Eduárd walesi herceg (Woodstock, 1330. június 15. – Westminster, 1376. június 8.) III. Eduárd angol király legidősebb fia, a százéves háború kiemelkedő hadvezére, Wales, Aquitania és Cornwall hercege, Chester grófja volt.
Aquitania hercegeinek listája és Eduárd walesi herceg · Eduárd walesi herceg és Százéves háború ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Aquitania hercegeinek listája és Franciaország · Franciaország és Százéves háború ·
Gascogne
Gascogne (magyar kiejtése: gászkony) földrajzi értemben a mai Franciaország délnyugati sarka a Garonne folyótól délre és a Pireneusoktól északra elterülő háromszögben.
Aquitania hercegeinek listája és Gascogne · Gascogne és Százéves háború ·
II. Henrik angol király
II.
Aquitania hercegeinek listája és II. Henrik angol király · II. Henrik angol király és Százéves háború ·
II. János francia király
II.
Aquitania hercegeinek listája és II. János francia király · II. János francia király és Százéves háború ·
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
Aquitania hercegeinek listája és II. Richárd angol király · II. Richárd angol király és Százéves háború ·
III. Eduárd angol király
III.
Aquitania hercegeinek listája és III. Eduárd angol király · III. Eduárd angol király és Százéves háború ·
III. Henrik angol király
III.
Aquitania hercegeinek listája és III. Henrik angol király · III. Henrik angol király és Százéves háború ·
IV. Fülöp francia király
IV.
Aquitania hercegeinek listája és IV. Fülöp francia király · IV. Fülöp francia király és Százéves háború ·
IV. Henrik angol király
IV.
Aquitania hercegeinek listája és IV. Henrik angol király · IV. Henrik angol király és Százéves háború ·
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Aquitania hercegeinek listája és János angol király · János angol király és Százéves háború ·
Normandia
Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.
Aquitania hercegeinek listája és Normandia · Normandia és Százéves háború ·
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
Aquitania hercegeinek listája és Plantagenêt-ház · Plantagenêt-ház és Százéves háború ·
V. Henrik angol király
V.
Aquitania hercegeinek listája és V. Henrik angol király · Százéves háború és V. Henrik angol király ·
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.
Aquitania hercegeinek listája és Valois-ház · Százéves háború és Valois-ház ·
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Aquitania hercegeinek listája és Vazallus · Százéves háború és Vazallus ·
VI. Fülöp francia király
VI.
Aquitania hercegeinek listája és VI. Fülöp francia király · Százéves háború és VI. Fülöp francia király ·
VI. Henrik angol király
VI.
Aquitania hercegeinek listája és VI. Henrik angol király · Százéves háború és VI. Henrik angol király ·
VI. Károly francia király
Károly koronázása (Les Grandes Chroniques de France, Jean Fouquet illusztrációja, 1455-1460 k.) VI.
Aquitania hercegeinek listája és VI. Károly francia király · Százéves háború és VI. Károly francia király ·
VII. Károly francia király
Jean Fouquet: VII. Károly portréja (15. század) VII.
Aquitania hercegeinek listája és VII. Károly francia király · Százéves háború és VII. Károly francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború
- Mi van a közös Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború
- Közötti hasonlóságok Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború
Összehasonlítását Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború
Aquitania hercegeinek listája 206 kapcsolatokat, ugyanakkor Százéves háború 311. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 4.26% = 22 / (206 + 311).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Aquitania hercegeinek listája és Százéves háború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
