Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
79 kapcsolatok: Alapvető kölcsönhatás, Amorf, Annihiláció, Antianyag, Antirészecske, Anyag (filozófia), Anyagszerkezet, Anyagszerkezeti hierarchia, Arisztotelész, Atom, Atomelmélet, Atommag, Démokritosz, Elektromágneses kölcsönhatás, Elektromágneses sugárzás, Elektromos töltés, Elektron, Elektronmikroszkóp, Elemi részecske, Erős kölcsönhatás, Fekete lyuk, Fermion, Folyadék, Foton, Gáz, Görög filozófia, Gránit, Gyémánt, Hadron, Halmazállapot, Hőmérséklet, Hidrogén, I. e. 322, I. e. 370, I. e. 384, I. e. 460, I. e. 5. század, Ion, Izotóp, John Dalton, Kémia, Kémiai elem, Kémiai kötés, Kén, Kölcsönhatás, Középkor, Kőzet, Kristály, Kristályszerkezet, Kvarc, ..., Kvark, Lepton, Méz, Modell (tudomány), Molekula, Nemesgázok, Neutron, Nukleon, Nyelvújítás, Nyomás, Oxigén, Paul Dirac, Pásztázó alagútmikroszkóp, Plazma, Pozitron, Proton, Szén, Szén-dioxid, Szövetszerkezet, Szilárd halmazállapot, Szilícium, Szuperfolyékonyság, Tömeg-energia ekvivalencia, Víz, 1766, 1844, 19. század, 1956, 1990. Bővíteni index (29 több) »
Alapvető kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS alapvető kölcsönhatások.
Új!!: Anyag (fizika) és Alapvető kölcsönhatás · Többet látni »
Amorf
A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak.
Új!!: Anyag (fizika) és Amorf · Többet látni »
Annihiláció
Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.
Új!!: Anyag (fizika) és Annihiláció · Többet látni »
Antianyag
Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel.
Új!!: Anyag (fizika) és Antianyag · Többet látni »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Anyag (fizika) és Antirészecske · Többet látni »
Anyag (filozófia)
Az anyag filozófiai értelemben a tudatunktól függetlenül létező objektív valóságot jelölő bölcseleti kategória, a materialista filozófia alapkategóriája.
Új!!: Anyag (fizika) és Anyag (filozófia) · Többet látni »
Anyagszerkezet
Az anyagszerkezet fogalom kissé filozofikus jelentésű.
Új!!: Anyag (fizika) és Anyagszerkezet · Többet látni »
Anyagszerkezeti hierarchia
Az anyagszerkezeti hierarchia fontos összetett fogalom a modern anyagtudományban, az anyagtechnológiákban.
Új!!: Anyag (fizika) és Anyagszerkezeti hierarchia · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Anyag (fizika) és Arisztotelész · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Anyag (fizika) és Atom · Többet látni »
Atomelmélet
Az atom jelenlegi modellje. Középen egy sűrű atommag, elektronfelhővel körbevéve A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idők során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák.
Új!!: Anyag (fizika) és Atomelmélet · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Anyag (fizika) és Atommag · Többet látni »
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Új!!: Anyag (fizika) és Démokritosz · Többet látni »
Elektromágneses kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Új!!: Anyag (fizika) és Elektromágneses kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Anyag (fizika) és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Anyag (fizika) és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Anyag (fizika) és Elektron · Többet látni »
Elektronmikroszkóp
Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.
Új!!: Anyag (fizika) és Elektronmikroszkóp · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Anyag (fizika) és Elemi részecske · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Anyag (fizika) és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Anyag (fizika) és Fekete lyuk · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Anyag (fizika) és Fermion · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Anyag (fizika) és Folyadék · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Anyag (fizika) és Foton · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Anyag (fizika) és Gáz · Többet látni »
Görög filozófia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Görögország#Filozófia.
Új!!: Anyag (fizika) és Görög filozófia · Többet látni »
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Új!!: Anyag (fizika) és Gránit · Többet látni »
Gyémánt
A gyémánt neve (latinosan diamans) a görög adamosz szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami mind a keménységére utal.
Új!!: Anyag (fizika) és Gyémánt · Többet látni »
Hadron
Szokásos és egzotikus hadronok A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.
Új!!: Anyag (fizika) és Hadron · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Anyag (fizika) és Halmazállapot · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Anyag (fizika) és Hőmérséklet · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Anyag (fizika) és Hidrogén · Többet látni »
I. e. 322
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és I. e. 322 · Többet látni »
I. e. 370
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és I. e. 370 · Többet látni »
I. e. 384
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és I. e. 384 · Többet látni »
I. e. 460
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és I. e. 460 · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és I. e. 5. század · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Anyag (fizika) és Ion · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Anyag (fizika) és Izotóp · Többet látni »
John Dalton
John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.
Új!!: Anyag (fizika) és John Dalton · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Anyag (fizika) és Kémia · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Anyag (fizika) és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai kötés
Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.
Új!!: Anyag (fizika) és Kémiai kötés · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Anyag (fizika) és Kén · Többet látni »
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Új!!: Anyag (fizika) és Kölcsönhatás · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Anyag (fizika) és Középkor · Többet látni »
Kőzet
Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.
Új!!: Anyag (fizika) és Kőzet · Többet látni »
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Új!!: Anyag (fizika) és Kristály · Többet látni »
Kristályszerkezet
Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.
Új!!: Anyag (fizika) és Kristályszerkezet · Többet látni »
Kvarc
A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.
Új!!: Anyag (fizika) és Kvarc · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Anyag (fizika) és Kvark · Többet látni »
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Új!!: Anyag (fizika) és Lepton · Többet látni »
Méz
Csorgó méz Házi méh Méznek nevezzük a méhek által növényi nektárból vagy élő növényi nedvekből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyagot, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.
Új!!: Anyag (fizika) és Méz · Többet látni »
Modell (tudomány)
A modell egy a tudományos kutatásban használt fogalom, amely a nagyon pontosan (tehát a matematika nyelvén) megfogalmazott hipotéziseket és hipotézis-rendszereket (összetett hipotéziseket) jelenti.
Új!!: Anyag (fizika) és Modell (tudomány) · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Anyag (fizika) és Molekula · Többet látni »
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Új!!: Anyag (fizika) és Nemesgázok · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Anyag (fizika) és Neutron · Többet látni »
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Új!!: Anyag (fizika) és Nukleon · Többet látni »
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Új!!: Anyag (fizika) és Nyelvújítás · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Anyag (fizika) és Nyomás · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Anyag (fizika) és Oxigén · Többet látni »
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Új!!: Anyag (fizika) és Paul Dirac · Többet látni »
Pásztázó alagútmikroszkóp
A pásztázó alagútmikroszkóp (scanning tunneling microscope (STM)) olyan műszer, amely felületekről való képalkotást tesz lehetővé atomi felbontásban, illetve alkalmazható az atomok egyedi mozgatására és atomi spektroszkópiára egyaránt.
Új!!: Anyag (fizika) és Pásztázó alagútmikroszkóp · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Anyag (fizika) és Plazma · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Anyag (fizika) és Pozitron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és Proton · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Anyag (fizika) és Szén · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Anyag (fizika) és Szén-dioxid · Többet látni »
Szövetszerkezet
Kőzetszövetek a Naprendszerből származó kőzetekből. Egy magyarországi tankönyv borítóján a kondritos meteoritok kondrumait, egy kondritos kisbolygó metszetét és két marsi magmatest oszlopát láthatjuk. A képek a vékonycsiszolatban tanulmányozható szövetszerkezetek alapján készült belső metszeteket mutatják. A galvanizált felületen jól megfigyelhetők a cink krisztallitjai. A szövetszerkezet a makroszkopikus anyagok optikai mikroszkóppal összetevőkre fölbontható szöveti képe.
Új!!: Anyag (fizika) és Szövetszerkezet · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Anyag (fizika) és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Anyag (fizika) és Szilícium · Többet látni »
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Új!!: Anyag (fizika) és Szuperfolyékonyság · Többet látni »
Tömeg-energia ekvivalencia
fizika világéve alkalmával. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával: azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
Új!!: Anyag (fizika) és Tömeg-energia ekvivalencia · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Anyag (fizika) és Víz · Többet látni »
1766
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és 1766 · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és 1844 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Anyag (fizika) és 19. század · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Anyag (fizika) és 1956 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Anyag (fizika) és 1990 · Többet látni »
